Egy ilyen veszekedésre kelni nem a legjobb dolog. Viszont ez is azt jelenti, hogy túléltem idáig.
Jan: HALKABBAN MERT MÉG A FÉL HÁZ ALSZIK!!
Rose: Jan könyörgöm halkabban! Mert már nem hinném, hogy sokáig fognak aludni.
Jan: Te csak maradj csendben.
Ben: Rose.... még egy menet?
Rose: hmp felejtős mivel csalsz!
Ben: naaaaa...
Rose: nem...
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Ben: Akkor menyünk inkább ölni??
Rose: INDULÁS!!!!
Azzal elköszöntek és elindultak. Na akkor én meg felébresztem a vaksikámat.
Kiya szemszöge
Elmentünk ölni és asszem rekordot döntöttem mivel vagy tíz embert megöltem viszont az utolsó ismerős volt.
Rose: Ismerlek valahonnan?
10. ember: valahogy ismerős vagy nekem, de... nem te nem.
Rose: Nem szoktam az áldozattal beszélni, de hogy hívnak?
10.ember:T-Tom a nevem Tom!
Rose: Ahaaa akkor téged élvezetes lesz megölni....uncsi bátyó.
10.ember: R-Rose?!
Erre már nem válaszoltam, csak belevájtam késemet gyomrába amitől felordított. Én csak nevettem, mivel most visszakapja amit kiskoromban művelt velem.
Kiya 5 évesen december 25.
Éppen ünnepeltünk a nagymamámnál és ott voltak az unokabátyámék. Együtt hagytak minket játszani ő akkor volt 14 éves. Felfektetett az ágyra és levette rólam a pólót. Elkezdte puszilgatni a hasam mivel csikizett nevettem. Majd a fülembe súgott valamit:
Tom: Shhh minden rendben csak egy kicsit játszunk.
Perverz vigyorra húzta a száját amire én elvigyorodtam mivel akkor nem ismertem fel hogy ez mit takar. Egészen addig nevettem amíg meg nem érintett ott. Akkor sikítani akartam volna, de befogta a számat. Elkezdte mozgatni az ujjával simogatni. Ekkor lépteket halottunk. Hirtelen visszahúzta rám a pólót és leültetett a földre. Sírhatnékom volt sírtam is volna ha tudtam volna mivel a meglepettségtől elfelejtettem még azt is. Mikor a Mama belépett csak annyit látott hogy a földön "játszunk". Szerencsére nem volt több alkalma erre.
Jelen Kiya szemszöge.
Rose: Hehe ugye nem felejtetted el amit aznap a füledbe súgtam?
Tom: Hogyan is lehetne azt az ártatlan gyűlöletet elfelejteni?
Kiya 11. szülinapja
Éppen hogy megjöttek Tomék ugrottam unoka bátyám nyakába. közel hajoltam füléhez és gyilkos hangnemben belesúgtam.
Rose: Amit aznap próbáltál csinálni velem, azt durván vissza fogod kapni.
Tom: Igen? És hogyan tervezed?
Rose: Az legyen meglepetés.
Azzal pszichopatán rávigyorogtam majd folytattuk a napot.
Jelen
Rose: Na az a majd most van és íme a meglepetés!
Felvágtam hasát kiszedtem beleit amit akasztó kötélként felkötöttem egy faágra. Veséit kivágtam és eltettem egy zacskóba, majd odaadom E.J nek. Tomot felakasztottam a beleinél fogva. Miközben csodáltam művemet megszólalt valaki mögöttem.
- Jéé még egy művész lélek!
Megfordultam és hát..
Rose: Jéé egy Bloody Painter.
Bloody: Üdv újra a családban Rose.
Rose: köszi.
Elindultunk ketten vissza a házba út közben összeszedtük Bent is.
Ben: Rég láttalak Bloody.
Bloody: Én is téged Ben.
Lepacsiztak közben haza is értünk de ott.......
Sziasztok! Hamarosan jön a kövi rész, addig is vigyázzatok az életetekre.
