Szjg-Az új b-osztály |ÁTÍRÁS ALATT |

Szeptember 1. Csütörtök

Reggel nagy nehezen kikászálódtam az ágyból,majd bevánszorogtam a fürdőszobába. Egy kis arcmosástól rögtön feléledtem,feltettem egy halvány sminket és felvettem az ünneplőmet. A hajamat begöndörítettem;ezekkel a tevékenységekkel sok idő eltelt,úgyhogy annyira volt időm,hogy gyorsan bekapjak egy falatot. Magamra kaptam a vékony dzsekim és indulhattunk. A sulinál elbúcsúztam a szüleimtől,majd kiszálltam az autóból. Az osztálytársaim pár felsőbb éves társaságában ácsorogtak a lépcső előtt.Az épületben aztán; a Jeanne d' Arc szobor mellett ott állt vonalzóval a kezében a rettegett,őskövület(Bence fogalmazott így); Máday igazgatóhelyettes asszony és tekintetével a belépő diákokat pásztázta.
- Máday néni,hogy tetszik lenni?-kérdezte Bence. Az egész folyosó lehajtott fejjel röhögött.
- Emlékszik még apukámra,Nagy Zsoltra? Miért nem válaszolt a leveleire? Hiszen mi úúúgy szeretjük magát!-dramatizált. Máday halántékán egy ér lüktetett.
- Nagy Bence és az összes 9-bés diák tűnjön a szemem elől!!-ordította vörös fejjel. Sikerült az első napon kihúznunk a gyufát. Van ez így.
A terembe beérve úgy döntöttem,anya régi helyét foglalom el,ezért leraktam a táskám az ablafelöli padsor második sorába és leülve a székre,néztem a káoszt. Botiék a tévét üvöltették(ők már a teremben voltak), de Emma is talált magának elfoglaltságot,Benivel üvöltött,mert Bencével rugdostak egy kupakot(??!?). Mia és Luca is elfoglalták a helyüket,Szofi beült a mellettem lévő padba,Szeba pedig mögé. Vadul dobogó szívvel néztem hátra,ugyanis mögöttem Cody helyezkedett el. Najó,az túlzás;ledobta a táskáját a földre és felbontott egy kólát,miközben mosolyogva nézett a szemembe.
- Szia!-motyogtam. Mire visszaköszönt:
- Szia! Mizu?-kérdezte,de már nem válaszolhattam,ugyanis csengettek és belépett az ofő.
- Jó reggelt,gyerekek! Az első dolgunk,hogy megnézzük az igazgató úr,majd az igazgatóhelyettes asszony beszédét-mondta és bekapcsolta a tévét. Először egy kicsit hátrahőkölt,mert a fiúk elég hangosan nézték,azóta pedig nem lett lehalkítva (kb. 2 perce kapcsolták ki). Na,mindegy.
Az igi köszöntötte a diákokat,meg ilyesmik,kedves volt, érezni lehetett,hogy szereti a gyerekeket.(!?)
Viszont Máday már durvább volt,elmondta a folyamatosan bővülő házirendet,meg figyelmeztetett,hogy akármit csinálunk,rájön és annak nem lesz jó vége(?!?). Végülis ilyen is kell,a fiúk úgyis mindent meg fognak tenni,hogy kijátszák Mádayt. Hihi.😆
A többi három ofő órán annyit írtam,hogy leszakadt a kezem. Elmondta az év programjait,órarendet,meg ilyeneket. Ahogy körbepásztáztam a társaságot,úgy tűnt a többieket nem igazán érdekelte a dolog,csendben!! elfoglalták magukat. Hmm. Oké,igazából az utolsó órát már nem bírtam hallgatni(meg írni),ezért beraktam a fülesem,miközben zenét hallgattam. Na,csak ragadt rám valami apából is.😅😊
Ahogy kicsöngettek mindenki konkrétan, kihúzott a teremből. Szegények,már most elegük van az egészből.☺
Én ráérősen összepakoltam a cuccom,elköszöntem Hallertől,majd elindultam le a lépcsőn. Minden olyan kihalt volt,egy-kettő gyereket láttam csak. Az épületből kiérve észrevettem Őt,odaléptem hozzá.
- Szia
- Szia,ismét.-mosolygott.-Mi újság?
- Semmi. Veled?-mosolyogtam.
- Semmi,megyek haza-mutatott fel az utcára.- Merre laksz?-kérdezte.
- Arra-mutattam fel én is.
- Ha gondolod,mehetünk együtt-ajánlotta fel. Naná,hogy szeretném.
Végig beszélgettük az utat és csak arra eszméltem fel,hogy megállunk a házunk előtt.
- Ööö,akkor szia-köszöntem el.
- Hello-mondta és megölelt. Ráhajtottam a fejem a vállára és köré fontam a karom. Nem tudom mennyit álltunk így,de hirtelen Cody felemelte az állam és a szemembe nézett. Alig pár centi választott el minket,a reakciómat leste,mire,valahogy egy aprót bólintottam. Megcsókolt!!! Aztán látva az arcom,elmosolyodott és újra megcsókolt,majd továbbment. Azta!!! Pár percig csak értetlenül álltam,aztán elröhögtem magam és bementem a házba. Anyuék nem voltak otthon,ezért felmentem a szobámba és estig olvastam.
A vacsinál beszélgettünk kicsit,és mivel vigyorogtam mint a vadalma,anyuék megkérdezték,történt-e valami.
- Ákos vagyis Cody-kezdtem-ööö,szóval..-tekergettem egy hajtincsemet.-Megcsókolt-mondtam ki végül. Mosolyogva bólintottak,megölteltek és mondták,hogy nyugodtan menjek fel,megértik. Anyu szemében egy különös csillogást láttam,talán visszagondolt az ő sulis éveire és esetleg büszke volt,hogy... Jajj,nemtudom. Mindegy.
Az ágyamra leülve előkaptam a notebookomat és beléptem msn-re.
Cody azonnal videóhívást kezdeményezett,megbeszéltük a történteket és úgy döntöttük,hogy lassan,de építjük a kapcsolatunkat. Együtt vagyunk,csak nem sietünk. Hurrá. Ezután önfeledten beszélgettünk,nevettünk,jól éreztük magunkat. Miután leraktuk,Szofival is beszéltem,kisikongattuk magunkat,meg ilyenek. Mikor már leragadt a szemem elköszöntem mindenkitől és lefeküdtem. Jó éjt!

Szent Johanna 5/5:☺

Osztály 5/5:mindenki jófej.

Anyuék 5/5: szeptember 8.😊

Cody 5/5***:szereteeem❤

----------------

Sziasztok! Itt az új rész,remélem vártátok és tetszett!
Köszönöm,hogy ennyien olvassátok!
Byee❤