Vérfarkas Királynő [✔] {Javításra vár}

24☪

Kiyoe irdatlan fej fájásra ébredt fel. Ösztönösen akart a kezével oda érni, de nem tudta megmozdítani. Akárhogy próbálta nem tudta meg mozdítani a kezét, ami végett kezdett kétségbeesni. Nem érti, hogy mi történt, hogy hol van, és miért álmodta azt..

Kinyitotta a szemeit, de csak pár pislogás után látott jól. Szemöldökeit összeráncolva forgatta körbe a fejét. Első látásra felismeri, hogy egy barlangban van, de ő mit keres ott? Fel akart ülni, de amint megmozdult fájdalom hasított a testébe.

- "Kiyoe.."

- Silver? - Kiyoe boldog volt, hogy hallhatja Silver hangját.

- "Az egész tested lekötözték, ne mozdulj" - sóhajtva bámulta a szemközti falat. - "Nem tudjuk, hogy kik ezek és mit akarnak, de egy valami miatt ne aggódj."

- Hogy érted?

- "Rináék élnek" - megkönnyebbülten fújta ki a levegőjét, de amikor toppanásokat hallott ledermedt. Hallotta és érezte egyre közelebb ér hozzá. De amilyen szagot érzett azt már nem tudta, hogy kié. Ismeretlen volt számára, amitől csak jobban megijedt.

- Fent vagy? - gyengéd hangra tudatlanul is kipattantak a szemei. Ismeretlen fiatal fiú láttára hátra hőkölt, ami véget beverte a fejét. Idegesen fújta ki a levegőjét ösztönösen akart a fejéhez nyúlni, de elfelejtette, hogy le vannak kötözve a kezei.

- Elengednélek, de akkor megölnének - összeráncolta a szemöldökét a fiút nézve, aki segített neki felülni az ágyon. - Ételt és italt hoztam. - Fiú kínosan mosolygott, amikor látta a lány értetlen szemeit. Ételt a lány mellé tette majd lassan a feje felé nyúlt mire Kiyoe hátra rántotta a fejét. - Leveszem. Nem foglak bántani - próbált biztatóan mosolyogni, de az sose ment neki jól. Mégis Kiyoe bólintott és hagyta neki, hogy kivegye a szájából a rongyot. Amikor rájött, hogy őt most bizony megetetik elment a kedve, de már túl éhes volt ahhoz, hogy ellenkezzen.

Hagyta, hogy a fiú megitassa, majd megetesse, de amilyen ételt kapott arra felhúzta a szemöldökeit.

- Nem ölünk embert.

- Szóval azért kaptatok el mert farkas vagyok? - kérdezte. Fiú a levest kavargatta zavarában, majd aprót bólintott. - Honnan tudjátok, hogy az vagyok?

- A külsőd. Egy embernek nincs ilyen külseje - fejét rázva nyitotta ki a száját, mire a fiú halvány mosollyal adott neki újabb kanál levest.

- Kevin - felettese hangjára megdermedt. Kiyoe előbb a fiút nézte, majd a hang forrása felé, ahol egy idősebb férfi állt hátra tett kezekkel. Bentebb sétált és pofon ütötte, mire Kiyoe tudatlanul akart mozdulni, de a kötelek véget nem bírt.

- Ki mondta, hogy hozhatsz ennek ételt?! - kiabálta a földön fekvő fiúnak.

- Éhen halt volna - motyogta.

- És?! Nem mindegy, hogy miben hal meg?! - Kiyoe arca megrándult, de ami szavakkal dobálóznak már rájött, hogy régóta lehet ájultan. Bár amilyen éhes volt, abból is rájöhetett volna.

- Nem! - Kiyoe ledermedt a fiú kiáltására. - Attól, hogy vérfarkas még ember és lány.

- Ez - Kiyoe felé nyúlt és hajába markolva felrántotta az ágyról mire felszisszent. - nem ember se nem lány. Ez egy szörnyeteg, aki embert eszik. Vagy talán azért barátkozik vele, hátha magát nem öli meg? - Kiyoe a fiúra nézett, aki remegett a dühtől. - Ezek nem éreznek csak ölnek. Nem érdekli őket, hogy egykor barátok voltatok, akkor is meg öl - Kiyoenak itt lett elege. Már át akart alakulni, amikor dulakodás hallatszott kintről.

Kiyoet a földre dobta, majd kifutott a barlangból. Több kiáltás, morgás és vér szaga.

- Sajnálom - fiúra kapta a tekintetét.

- Mi a neved? - döbbent szemein elmosolyodott.

- Kevin. Kevin Russik.

- Kiyoe - árulta el a saját nevét, de vele együtt kiáltotta valaki más is mire a barlang felé néztek. Három vérfarkas futott feléjük látta, hogy meg akarják támadni a fiút. Nem gondolkozva átalakult, ami véget elszakadtak a kötelek és beállt Kevin elé védelmezően. Rináék döbbenten torpantak meg.

- Segített Kiyoen - válaszolt a fel nem tett kérdésre Silver. Bólintottak és vissza alakultak, de ábrázatukat látva Kiyoe rosszat sejtett.

- "Megtaláltak."

- "Végre" - értetlenül hallgatta Silver és Die párbeszédét, majd megkönnyebbült sóhajukat. Jarl segített a fiúnak felállni és négyen sétáltak ki a barlangból, de ami Kiyoe szeme elé tárult, döbbenten nézett végig a tíz férfin.

- Alfa! - egy fiú felé kezdet futni, mire hátrébb lépet, de a fiút nem állította meg csak közelebb ment és átölelte a ledermedt testét. - Végre meg vagy. - Pislogva nézett rá majd mögé.

- Mi..? - kérdezte elhaltan.

- "Kiyoe, ők a mi falkánk" - vihogott Die.

🍁