Koponya Sziget

14. - Toronyszoba

-Oh.. Így mindjárt más. Hogy is van az az eskü?

George elvigyorodott.

-Esküszöm, hogy a hatalom a célom. Kilétemről, tartozásomról mélyen hallgatok. Nem bántom, aki társam, és viseli a fekete kalózok jelét.

-Úgy van... -bólogattam hevesen.

-Esküszöl?

-Esküszöm.

-Remek. Nyújtsd a kezed.

Felvontam a szemöldököm.

-Ja, elfelejtettem megemlíteni, hogy minden fekete kalóznak van egy jel a csuklóján. Erről ismerjük fel egymást...

-Au! -szisszentem fel, ugyanis egy forró mintát nyomott a csuklómnak, mire a bőröm összerándult és megfeketedett azon a helyen.

-Így. Mostmár te is tag vagy.

-Ehh, hát ez remek... -vágtam egy fintort. -De mostmár igazán elvehetnéd a fegyvered az oldalamból...

-Igazad van. Mostmár bíznunk kell egymásban. -mosolygott rám és közelebb húzott magához- Mindig is szerettem volna egy olyan nőt mint te.

Felröhögtem.

-Csábító ezt hallani egy mester szájából...

-Én mesterré is tehetlek téged. ...Hana. -itt elvigyorodott- Mi az igazi neved?

-Hana. Ez a nevem. -tettettem az ártatlant.

-Dehogy. Te nem Hana vagy. Láttam, hogy hazudsz. Jó emberismerő vagyok.

-Akkor találd ki, hogy ki vagyok. -emeltem fel az államat.

-Hát rendben. Te akartad. -hosszan végigmért, majd nekikezdett- A gesztikulálásod igen különös. Látszik, hogy a mozdulatokat csak idővel sajátítottad el, bizonyára azzal a szándékkal, hogy hasonlíts valakire. Ilyen mozgása leginkább Jack Sparrownak van, így arra tippelek, hogy egy rajongója vagy, esetleg rokona. A szemed és a bőröd alapján valóban vérkapcsolat van kettőtök között. Jack még fiatal ahhoz, hogy felnőtt lánya legyen, így kizárásos alapon a testvére vagy. Lássuk csak... Ruhádat elnézve az utóbbi napokban sokat voltál a tengervízben. Kétlem, hogy önszántadból. A lábszáradon egy vágott seb van, azt kötötted be egy ruhadarabbal. A ruha nem a tiéd, ugyanis öltözékedből semmi sem hiányzik. Arra tippelek, hogy valaki más látta el a vérző sebet. A ruhadarab egyszerű szövetből van, teszemazt, ez egy férfi ing. De ahogy látom, nem csak a vádlidon van seb. Megszáradt vérnyomok vannak a felsődön, tehát az egész hátad heges. Vagy megostoroztak, vagy... Inkább nem gondolok bele, mi történt. A csuklódon, ahova a jelet raktam, észrevettem, hogy ki van dörzsölődve a bőr. Akkor néz ki így, ha napokig bilincs van rajta. Mindezeken túl a jobb szemöldöködnél egy sötét folt van, ami egy néhány napja szerzett monoklira utal.

Tágra nyílt szemekkel bámultam a férfira. Köpni-nyelni nem tudtam.

-Elég zűrös heted lehetett. -röhögött fel.

Én még mindig meghökkenve bámultam Georgera.

-Asszem legközelebb csak bemutatkozom és kész... -feleltem elgondolkozva.

-Mostmár viszont kíváncsi lettem. Elmeséled, mi történt?

-Dehogy. Az előbb tettem le egy esküt, miszerint nem mondom el, hogy ki vagyok és honnan jöttem.

-Igaz. -töprengett el- Akkor csak gyere. Megérdemled a pihenést.

Felállt, és egy elegáns mozdulattal kimászott az ablakon. Viszolyogva bár, de követtem. Áthaladtunk egy pallón, ami a szemközti ház tetejére vezetett. Tetőről tetőre sétáltunk (esetleg ugráltunk), mire eljutottunk egy magasabb toronyházhoz. Függőlétra segítségével felmásztunk a legmagasabb cserepekig. A tető fölött még oda volt építve egy kis szoba, oda másztunk be. George levetette magát egy kanapéra, mire én is követtem a példáját. A kis szobának falain hatalmas ablakok voltak, amiről tökéletes kilátás nyílt a gyönyörű városra... Öhm. Akarom mondani, a porfészekre, amit egyesek városnak neveztek. George átkarolta vállam és mosolyogva megszólalt.

-Itt nyugodtan aludhatunk.

Nem válaszoltam semmit, csak lerúgtam magamról a csizmám és kényelmesen elhelyezkedtem.

-Mindig is szerettem volna egy olyan nőt, mint te... -suttogta újra a mondatot, mire én csak szemforgatva elfordultam.

............................

A reggeli nap első sugarára kipattant a szemem. Gyorsan felmértem a helyzetemet, ami nem volt túl bíztató. George vállára hajtott fejjel feküdtem, ölelő karjai pedig magához szorítottak. Nyeltem egy nagyot, majd amilyen óvatosan csak tudtam, kibújtam a kezei közül. Gyorsan felcsatoltam a pisztolyomat, ellenőriztem a felszerelésem és felhúztam a csizmámat. Felkaptam egy üveget az asztalról és reggeli frissítő gyanánt belekortyoltam néhányat. Cseppet sem nőies módon megtöröltem a számat és elindultam az ajtó... Akarom mondani az ablak felé.

-Mégis hová mész? -hallottam meg George hangját.

Lefagyva megtorpantam és lassan visszanéztem a mesterre.

-El. -vetettem oda, majd kiugrottam a tetőre.