Tizenkettedik

667 67 12
                                    

Az agyam azonnal kattogni kezdett, amint felismertem a lányt és mielőtt még felém nézhetett volna gyorsan lehajtottam a fejemet a padra. Amúgy is így voltam egész nap, ez nem lepett meg senkit sem. Még HaNa se kezdett volna el gondolkozni azon, hogy vajon mi volt a bajom. Nagy levegőket véve szorítottam össze szememet, miközben vártam, hogy végre leüljön a helyére a lány. Szerencsére jó messze volt tőlem. Legalább emiatt nem kellett aggódnom.

Szinte alig vártam, hogy vége legyen az órának, amint meghallottam a csengőt felpattantam a székemről és sietősen elindultam az ajtó felé, hogy minél előbb elhagyhassam a termet. Most amúgy is tesi következett, szóval nem volt fura, amiért ennyire siettem. Úgy éreztem muszáj valakivel beszélnem és az egyetlen ember, aki tudta a titkomat Taehyung volt, így most az egyszer én próbáltam meg megtalálni őt, nem pedig fordítva. A büfénél rá is leltem, épp Jiminnel és JeongGukkal beszélgetett, ami már meg se lepett. Még nem tudtam pontosan mit is mondjak neki, de minél előbb ki kellett valamit találnom, ugyanis egyre közelebb értem hozzájuk és páran már azt nézték, hogy mégis mit akartam az idol hármastól. A sutyorgások miatt a három fiú is felkapta a fejét, így észrevettek engem, pont akkor mikor hozzájuk értem. Jimin azonnal megbökte Taehyung oldalát és cinkosan rámosolygott, JeongGuk pedig a szokásostól eltérően biccentett felém üdvözlésképpen, amit egy kisebb meglepettség után viszonoztam is, talán egy kis enyhe pírral az arcomon, hisz nem tudtam elmenni amellett, hogy hogyan bánt velem legutóbb, mikor nem volt rajtam smink.

- Khm... Beszélhetnénk egy kicsit ? - néztem egyenesen Taehyungra, kizárva mindenki mást a környezetünkből. Bár ez elég nehezen ment, tekintve Jimint, aki mindenféle kétes megjegyzést fűzött ehhez az egy mondatomhoz.

- Ohoho, miről maradtam le ? Csak nem... - nézett felváltva kettőnkre, mire Tae azonnal zavarba jött és fejét kezdte el rázni, JeongGuk pedig fejbe vágta a másik fiút.

- Ne üsd bele az orrodat mások dolgába - sóhajtott fel, erre Jimin kiakadt és arról kezdett el magyarázni, hogy barátok, így egyáltalán nem furcsa, amiért a kapcsolatai felől érdeklődik.

- Menjünk el valahova - ajánlotta Tae, látva, hogy barátai csak megnehezítik a dolgát. Támogattam az ötletet, így megindultam utána egy olyan helyre, ahol kicsit kevesebben voltak, így nem bámultak minket annyian. Végül ismét az egyik lépcső alatt kötöttünk ki, ahol most Taehyung kivételesen ügyelt arra, hogy ne verje be a fejét a lépcső aljába, én pedig próbáltam nem ismét lerohanni szavaimmal, mint ahogy a legutóbb is. Bár nehezen ment, tekintve, hogy mennyire ideges is voltam abban a pillanatban. - Valami baj van ? - érintette meg a vállamat a fiú, mire végre összeszedtem a gondolataimat és magamra mutattam.

- Őszintén, mennyire hasonlítok a sminktelen énemre ? - pislogtam nagyokat, de Tae nem válaszolt rögtön, először jól megnézte az arcomat, hogy aztán lehunyja szemét és előidézze a sminktelen YoonAht.

- Ha nem játszott volna közre annyi véletlen, akkor biztos, hogy nem ismertelek volna föl. De miért ? - döntötte oldalra a fejét, de válaszát hallva belőlem már azonnal kiszakadt egy megkönnyebbült sóhaj. Igen, ennek így kell lennie. Ő se tud majd felismerni. Főleg, ha többet nem fog találkozni a sminktelen énemmel.

- Csak... Nem. Mindegy, nem lényeges - hallgattam el végül, ugyanis nem volt szükséges tudnia róla. Barátok voltunk ugyan, de ez nem volt fontos része az életemnek. Főleg úgy nem, hogyha többet amúgy se lesz közöm ahhoz a lányhoz.

- Ha valami zavar, akkor azt elmondhatod, ugye tudod ? - mosolygott rám kedvesen, ami őszintén jól esett a szívemnek. Nem túl magabiztosan, de bólintottam, majd észbe kapva sietve elköszöntem, ugyanis muszáj volt még átöltöznöm is. - Jó tesit ! - kiáltotta utánam, mire kezemet feltéve integettem neki és gyorsan elfutottam a cuccomért. Ott össze is futottam Iseullal, aki magától értetődően nem sietett az átöltözéssel.

Love Myself / Befejezett /Where stories live. Discover now