Sárkány világ [Nalu]

2 fejezet

~Natsu~
Natsu Dragneel vagyok 19 éves. Már reggel óta várom hogy a 6 sárkány visza jöjjön, de még nem jöttek visza, ezért utánuk küldtem 3 sárkány emberi  formába. Aggódom mert már egy csomó sárkány barátom meghalt és már többet nem akarók elveszteni. És már sokszor azon gondolkoztam hogy én megyek ki harcolni de mivel én vagyok a király ezért nem tehettem meg. Régebb apám volt a király de őt megölték a sárkányölők és bosszút esküdtem. Úgy tudom hogy Jude Heartfilia ölte meg őt de mivel ő halót a lánya Lucy a vezetője a sárkányölő osztagnak. De ebben a percben a 6 sárkány barátom miatt aggódom a legjobban.

-Nagyságos uram, Sting, Rougen (lehet hogy rosszul írtam a nevét ezért bocsi) és Laxus visszajött és azt kérték hogy menjen a gyengélkedőre.- jött be a trón terembe a cseléd szomorúan.
-Értem máris megyek.- futottam a folyosón és a lépcsökön le amíg elértem a gyengélkedőt.

Ahogy beléptem láttam Sting, Rougen és Laxus szomorú arcát. Utána megnéztem a további 6 barátomat akik reggel elmentek 5 halottak voltak és a hatódik a halál szélén volt. Oda mentem hozzá hátha tud mondani valamit.
-Héj figyelj ide. Ki ölte meg a többieket?- próbáltam kifaggatni hogy megtudjam az igazságot.
-A sár...sárkányölők vez...etöje. Lu...Lucy volt és a...azt mondta h...hogy meg...fog ölni.- mondta ki nagy nehezen.
-Úgyse tudná Natsu, megölni egy halandó.- mondta Sting, hogy nyugtassa meg a többieket.
-N...nem tudom de na...nagyon erős a l...lány és méghozzá ne...neki a leg...erősebb sárkányölő m...mágiája van.- erre mindannyian meglepődtünk.
-Hogy érteted hogy neki van a legerősebb, sárkányölő mágiája?- néztünk a haldokló sárkányra.
-Cs...csillag szellem s...sárkányölő mágiája va...van.- mondta ki az utolsó szavakat és meghalt. Dühösen a falba ütöttem a kezem és mindenki rám nézet.

-Natsu kérlek nyugodj meg.- próbálta csillapítani a dühömet Laxus.
-Mégis hogy a fenébe tudnék megnyugodni? Már megint 6-on meghaltak, engem akar megölni a világ legerősebb sárkányölője, és talán nem vagyok olyan erős hogy legyőzzem őt.- vágtam a fejükhöz a tényeket.- Megfogók küzdeni vele. Bármi áron.
-De Natsu...
-Semmi de. Megküzdők vele és kész- kimentem a gyengélkedőből és felsiettem a szobámba. Kb 1 óra múlva mentem le a lépcsőn hogy küzdjek meg a sárkányölővel de a fiúk az utamba áltak pontosabban Gajeel, Cobra, Laxus, Sting és Rougen.

-Már megint mit akartok? Talán meg akartok állítani? Eltaláltam?- Néztem rájuk idegesen.
-Nem. Nem fogunk megállítani. Inkább veled mejünk.-mondta halál komolyan Sting.
-Haaa?
-Igen, komolyan mondta a fényesség- mondta Gajeel, Sting-re utalva.
-Héj tudod hogy nem szerettem ha így hívsz- fordult Sting idegesen Gajeel felé.
-Befejeznétek végre? Mert már engem is idegesítetek- Kiabált rájuk Cobra.
-A lényeg az hogy mi is megyünk veled.- jelentette ki Laxus.
-Kösz srácok de ez az én dolgom. És ebben csak én harcolók és más senki.
-Mi nem fogunk harcolni csak ott leszünk- mondta Laxus
-Rendben, de nem fogtok bele avatkozni a csatába. Okés?- kérdeztem tőlük bizonytalanul.
-Oké.- mondták egyszerre.
-Akkor most már indulhatunk is.-  mondtam de ők nem engedtek át.- Ez meg mit jelentsen?- néztem őket értetlenül.
- Csak holnap megyünk és edzünk.- fordult felém Rougen
-Muszáj?
-Igen Natsu, muszáj.- felelték egyszerre.
-Rendben.- ezzel le ballagtam az edző terembe.

3 órát edzettünk megállás nélkül. Igaz hogy nagyon fárasztó volt de muszáj volt ha nem akarók meghallani. Igaz hogy nem száz százalékos volt hogy legyőz engem de akkoris egy kicsit ideges voltam ettől a harctól. Az igaz hogy nagyon erős vagyok de a csillag szellem sárkányölő ereje is nagyon erős. Bár ne lenne háború. A háborút nem mi kezdtük hanem az emberek. Azzal kezdődőt hogy megölték az apámat. De mostmár mindegy mert holnap ha úgy sikerül akkor már vége lesz a háborúnak. Én nem szívesen ölőm az embereket  de a népemért muszáj megtennem. Ez az egyetlen esélyünk a túlélésre. És egy Sárkányok királynak a párja után a népe a legfontosabb.

-Oké Natsu most már befejeztük az edzést. Fürödj meg és pihenj a holnapi napra.- mondta Laxus fáradtan
-Szerinted győzök majd holnap, Laxus?
-Natsu, ha holnap nagyon figyelsz akkor nem hiszem hogy bajod esen.- próbált nyugtatni a szőke hajú barátom.
-Értem. Én nem akartam ezt a háborút.- hajtódtam le a fejemet.
-Natsu ezt a háborút nem te indítottad el, ezt te is tudod.
-Akkor mégis miért érzem magam hibásnak?
-Én erre nem tudom a válasz.- hajtódta le a fejét.- De te szerinted miért érzed magad hibásnak?
-Mert olyan érzésem van mind ha valakit elárultam volna.- ettől a mondattól úgy éreztem mintha megszakadna a szívem- Megpróbálhattam volna megállítani a háborút de csak hagytam elfajulni a dolgokat mert akkor apám gyilkosa iránti boszú irányítót.
-Értem, és nem tudod hogy szerinted kit hagytál cserben?- kérdet rá Laxus és én csak megráztam a fejem.
-Mostmár mindegy. Megyek lefekszem aludni.
-Rendben, menj csak nyugodtan.

Felmentem a szobámba és néztem a plafont amíg elaludtam.

Itt van a következő rész remélem tetszeni fog