Mama kertje maga volt a paradicsom,
Gyümölcsből is volt egy halom,
Tele mindenféle növénnyel,
Zöldségből rekeszekkel.
Én, mikor még ifjú voltam csupán,
Ültem a barack fa alján,
Miközben gondolkoztam a nap lenyugodott,
Ahogy az idő elballagott.
De mára ez már emlék csupán,
Sehol a kert, vagy a barack fám,
Az idő csöndben elvitte magával,
Mint mamát a halál a megnyugvás gondolatával.
YOU ARE READING
Gondolataim Verseskötet
PoetryOké, ez nekem új hogy így megosszam a verseim. Régebben már megtettem ezt néhány barátommal de semmi extravagáns. Viszont most úgy éreztem hogy a maradandóság és teszt kedvéért felteszem őket ide is. Na nem mintha bárki olvasna engem.
