AZ - Patrick Hockstetter Hercegnője

Hercegnőm 🎈

-Mit akartok tőlem Bowers?

Kérdeztem, válasz nélkül mögém állt. A hajam a jobb kezére tekerte és a nyakamra fújt amitől liba bőrös lettem. A bal kezével intett a haverjainak, hogy kapun kívül a helyük.

-Eressz!

Mondtam undorodva. Nem foglalkozott vele végig nyalt a fülemen és a ruhám gombjaival kezdett vacakolni. Sírni akartam mire a nyakamba harapott, de nem nagyon.

-Nyugalom, nem leszek durva ha szót fogadsz.

-Nem akarom!

Ellenkezdtem, de túl erősen fogott.

-Akkor szopj le szépen. Ne mond, hogy azzal a vörös kis ribanccal nem szopogatok eleget.

A gyomrába könyököltem, de erősen tartott. Victor nyitott be Henry pedig mérgében még jobban megrántotta a hajam mire felvisítottam.

-Apád itt van!

-A picsába!

A fűbe lökött, Victor pedig még mindig vigyorgott.

-Ezt még befejezzük.

A könnyeim hangtalanul potyogtak. A tejföl szőke, pedig dobott kajánul egy csókot és becsukta a kaput.

Beszaladtam a házba és bezártam azt. A szobámból a fürdőbe mentem és a tus alá álltam és Henry mocskos érintését próbáltam lecsutakolni magamról. Miután megszárítkoztam kimentem a szobámban

-Megnyugodtál hercegnőm?

-Patrick!

A fotelemben kényelmesedett el ami az ajtó mögött van. Nem meglepő, hogy nem láttam. A jobb kezén támaszkodott, hosszú hullámos, fekete haját piszkálva. Zöldes kék szemei az enyémben pihentek, elégedett mosoly mellett.

-Mióta vagy a házban?

Kérdeztem félve. Felállt és elém állt az arcom cirógatva.

-Henry-ékkel jöttem, aztán úgy tettem mint aki lelépett és felmásztam a szobába. Veszélyes dolog nyitva hagyni az ablakod.

Magyarázta, miközben ujjaival körbe járta az arcom különös figyelmet szentelve az ajkaimnak. Bizsergett a bőröm az érintése miatt.

-Egy életre megjegyzem. Miért hagytad ott őket?

Kérdeztem miközben teljes zavarban voltam, félre döntötte a fejét. Így olyan édes, beharaptam az ajkam.

-Valakinek szólnia kellett Henry apjának. Tekintsd szívességnek hercegnőm.

Kacsintott, mire megszeppenve figyeltem ahogy a kockás inge a szoba közepén landol. Azt követve a jobb kezén nehezedő szegecses karkötő majd az öv.

-Milyen lovagias.

Itt már remegett a hangom, tudom mit akar. Széles vigyorral az arcán kinyújtotta felém a kezét és intett. Egy másod percet hezitálva léptem egyet. Mármint inkább ő kint Henry Bowers.

-Azért jött mert a drága Greta elmondta, hogy ki szűz még.

Az arcomra simította a kezeit, persze próbáltam nem a szemeibe nézni, de nem tudtam megállni. Leengedte a hajam és a homlokát az enyémnek döntötte.

-Greta egy igazi ribanc.

Mondtam dühösen amin Patrick jóízűt nevetett. Kioldotta köntösöm és hagyta a földre hullni. Idegesen feszültem meg.

-Bízd rám magad hercegnőm.

Ahogy mondta szinte hipnotizált, a kezeivel a nyakamtól indulva cirógatni kezdte a bőröm. A melleimhez érve a bimbóim keményen álltak. Félve néztem fel, vörös fejjel. Persze csak egy mosolyt kaptam.

-Ülj szépen az ágyra.

Úgy tettem és csak most jöttem rá, hogy a bakancs nélkül van. Bár ez nem sokáig kötött le mert a lábaim közé térdelt. Kezeivel közre fogta az arcom, az ajkai az enyémen csattantak. A csók mármint életem első csókja valami hihetetlen kíváncsiságot ébresztett fel bennem. Lassan járta be a nyelvével a szám, fel sem fogtam, hogy visszacsókolom. Bizonytalanul a puha hajába túrtam.

-Az enyém vagy.

Súgta a melleimre, finoman masszírozta őket és az ajkaival úgy szopta mint ha kisbaba lenne. Szaporán sóhajtoztam mire figyelmeztetés nélkül hanyatt lökött az ágyon.

-Jó érzés hercegnő?

Nem igazán találtam a hangom így csak bólogattam. Szélesen vigyorgott, a combom belső részét puszilgatta az ujjaival pedig lent simogatott. Bár alig ért hozzám remegett a testem és semmit sem tudtam csinálni ellene. Amikor belecsókolt az ujjaim a hajába túrva nyögtem.

-Patrick!

Nem igazán tudtam mit mondani csak a nevét mantrázni. Nem csinálta sokáig. Teljesen elégedett fejjel nézett rám. Kócos és izzadt voltam.

-Százszor jobb mint álmaimban. Így képzeltem ahogy a nevem mondott. Tovább menjünk?

Bólintottam és ekkor felém hajolt és megsimította az arcom.

-Hercegnőm nem hallom.

A fehér atlétájába kapaszkodtam, hogy erőt adjon.

-Kérlek Patrick.

Ezután olyan gyorsan akartam csókolni, hogy egy kicsit talán az ajkába haraptam, de nem zavarta. Az ágyba nyomott és felállt majd minden ruhadarabja a padlómon.

-Fogalmad sincs milyen gyönyörű vagy!

-Te sem panaszkodhatsz.

Suttogtam zavartan, szikársága ellenére izmos teste volt, a farka is legalább olyan férfias. A kotont villám gyorsasággal húzta fel magára. Elhelyezkedett, de még egy széles mosolyt ejtett.

-Ez az amit sem Henry sem a többiek nem fognak soha megtapasztalni.

-Mire gondolsz?

Kérdeztem miközben a szívem a torkomban dobogott. Lehajolt és lassan belém csúszott ami egy kicsit fájt, de nem volt elviselhetetlen mivel a nyakam csókolgatására figyeltem. A fülemhez hajolt.

-Az, hogy milyen érzés mikor nem kell ráerőszakolni magad valakire.

Miután végeztünk még sokáig az ágyon feküdtünk. Majdnem végig csendben, csókolózva vagy éppen csak egymáshoz bújva. Mikor hat fele járt Patrick eltűnt a fürdőben, de tíz perc múlva már öltözött is. A kétvirágos cserép között pedig kiszúrtam a bakancsát.

-Az ajtón is elmehetsz.

-Ez így izgalmasabb.

Nézett ki az ablakon, én pedig a paplant markolva hadartam el amit akartam csak a végét haraptam el.

-Lehet még, hogy...

Kuncogott.

-Ha befejezed a mondatot úgy, hogy végig a szembe nézel.

Felnéztem a csillogó zöldes kék íriszeibe. Kimásztam az ágyból és meztelen elé álltam. Mivel a párkányon ült így egy magasságba voltunk. Átkaroltam és mélyen megcsókoltam. A derekamnál szorosan ölelt.

-Lehetne, hogy még lefekszünk egymással? Hiszen az én lovagom vagy.

Idéztem őt és ez talán nagyon is kedvére volt.

-Hercegnőm, bármikor szolgálatodra állok.

Dobott egy puszit a homlokomra és már mászott is lefelé, én pedig felhívtam a Marsh lakást. Mrs. Marsh vette fel és kis könyörgés árán megengedte, hogy Beverly ma nálam aludjon hiszen apja csak holnap délután ér haza. Fél óra múlva az ajtómban állt egy táskával. Istenem ha megtudja mi történt.

Remélem elnyerte a tetszésetek. Véleményeket örömmel fogadok! XO