AZ - Patrick Hockstetter Hercegnője

Lidérc fény II. 🎈

Ott álltunk újra, mind a nyolcan a Neibolt utcai háznál. A félelem a csontomig hatolt. Féltem, hogy mit láttok a kanális aljára élve. Rettegtem, hogy miként látlak viszont. Patrick csak légy életben. Ez járt a fejemben, ahogy egyre lejjebb értünk a mocsokban.

-Biztosan rendben lesz Roxie.

-Úgy gondolod Richie?

-Egész biztosan sellő kis asszonyka, amint meglát téged bűvöleted alól többet nem menekülhet.

Nevettem és már feleannyira sem tűnt gáznak, hogy szarlét taposunk.

-Maradjunk együtt.

Szólt hátra Billy és mind megfogtuk egymás kezét és úgy haladtunk tovább. Hangok jöttek, de mi csak mentünk tovább. Míg egy egy kör alakú terembe nem értünk. Egy hatalmas domb volt ott. Tele gyerek cuccokkal és ahogy felnéztünk egy kicsit láttuk a végzetünk.

"Lebegtek. Minden eltűnt gyerek lebegett."

-Mi a fasz?!

Szólalt meg Eddie, de én nem bírtam reagálni csak szaladtam. Patrick kicsivel felettünk lebegett.

-Segítsetek!

Néztem rájuk és mind együtt húztuk le. A tekintette üres volt és a naphoz hasonló fény töltötte be.

-Patrick! Patrick ébredj!

Ráztam meg, de semmi. Sírva csókoltam, az ajkai fagyosak voltak mint a jég. Mikor a csókba nyögött egy pillanatra megnyugodtam.

-Te vagy Roxie?

Súgta, én meg a mellkasára borultam. Valami csörgött és mind a szemét kupachoz kaptuk a fejünk. Egy kis fiú volt a fél karja le volt tépve.

-Georgie?

-Elvesztettem Billy. Azt mondta visszaadja, de nem adta ide. Vigyél haza Billy. Kérlek.

Ott álltunk néma csendben. Billy elindult.

-Szeretnélek haza vinni. Szeretném ha otthon lennél, de nem lehet. Az öcsém halott.

Szöget eresztett a kisfiúba, elterült a földön és rángatózni kezdett. Felpattant a bohóc. Patrick pólójába kapaszkodtam. Elkapta Billy-t és elhúzta.

-Ne!

Kiáltotta, Bev.

-Legyen így! Őt elviszem és csak is őt! Ti pedig sokasodhattok, boldog életetek végéig. Így jó lesz? Menjetek.

Mondta Pennywise. Mi pedig ott álltunk értetlenül.

-Menjetek. Úgy is én rángattam bele mindenkit.

Mondta Billy. Richie felállt mellőlünk és a szemét kupac felé sétált.

-Mondtam Bill, kurvára megmondtam. Én nem fogok megdögleni. Megütöttél! Mindenféle hugyos vízbe cibáltál. Szóval, nyírjuk ki ezt a fasz szopó bohócot! Üdv a vesztesek klubjába köcsög!

A bohóc Richie-nek rontott és mindenki megindult. Ütővel, lánccal, pajszerral ami a kezünkbe akadt. Azzal sújtottunk le. Nem volt bennünk félelem, egymásnak adtunk erőt. Pennywise összerogyott.

-Félhetsz, itt fogsz éhen dögleni.

Mondta Billy, a bohóc pedig hanyatt ugrott a csőbe, de tartotta magát.

-Ököllel belevágott a póznába hitte, hogy meglátja őt utána. Ököllel belevágott a póznába.

Ezt mondókát Billy mondogatta. Elkezdett az arca széthullani, mint a kirakós.

-Félj!

Elengedte a peremet és a mélybe zuhant. Megkönnyebbültünk az a sok lebegő test elkezdett lentebb ereszkedni. Mi egymást támogatva elindultunk vissza a felszínre.

Nem szóltunk egymáshoz, mikor bementünk a rendőrségre, senki sem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy Patrick megkerült. Henry Bowers volt egy szobába megbilincselve, mindenét beborította a vér.

-Itt meg mi történt?

-Megölte az apját és a két haverotok. Azt mondta valamilyen bohóc kényszerítette. Mindig is tudtuk, hogy őrült.

Szólt oda az egyik rendőrtiszt. Mind  a ketten teljes sokban voltunk. Otthon a tus alatt faltuk egymást. Miközben a csatorna szennyétől szabadultunk meg. Patrick a legjobb dolog ami történt velem.

Nem mondtam meg neki, hogy az öccse halott, nem akartam. Ez nem az én kötelességem viszont a szülei olyan ridegek voltak mintha Patrick hibája lett volna a kicsi halála. 

-Talán hozzátok költözöm.

Mondta szomorúan Patrick. Megfogtam a kezét és rámosolyogtam. Majd elkezdtem sírni.

-Roxie?

-Van fogalmad róla mennyire féltem? Ha bármi történt volna veled?

Magához ölelt és megcsókolt.

-Én is féltem Rox. Mégis hittem benned. Tudtam, hogy eljössz értem.

Végül egy hét sem kellett és Patrick hozzánk költözött. A szüleit nem érdekelte, az enyémek támogatóak voltak. Aztán a nyár utolsó előtti napján a Pusztán találkoztunk a vesztesekkel.