Vasárnap 🎈

248 10 13
                                    

-Korán jöttettek, Ő Patrick Hockstetter, a fiúm.

-Nagyon örülök. Remélem nem okoz problémát, hogy itt aludtam.

Majdnem nevettem mert automatikusan az első találkozásunk jutott eszembe. Most meg olyan illedelmes mint aki lenyelt egy kézi könyvet, de ez nagyon aranyossá teszi.

-Dehogy is drágám, éjjel már olyan veszélyes kint. Grace vagyok.

Mosolygott anyám és a reggeli felé mutatott. Patrick tett egy lépést apám felé és kezet nyújtott amit apám el is fogadott. Leültünk enni közben hallgattuk mi volt oda haza.

-Képzeld Roxie a szomszéd Mrs. Kersh azt mondta, hogy péntek este valaki az ablakodon távozott.

Patrick-kel egymásra néztünk utána a csésze kávénk szuggeráltuk. Anyu nevetni kezdett.

-Istenem Harvey, ne legyél már ilyen! Te is mindig az ablakomon másztál be és mentél el. Aztán apám megunta, hogy a rózsa állványt javítsa és oda tett egy létrát aztán közölte, hogy van ajtó is.

Elnevettük magunkat és Patrick felemelte a kezem és megcsókolta. Anyu oda meg vissza volt, talán még apának sem volt baja.

-Holnap Roxie nálam tölthetné az estét?

Oké itt apa horkantott majd egy félmosollyal bólintott. Persze én teljesen vöröse mosolyogtam. Anyu arcán láttam, hogy egy hosszú trécs elé nézek. Egy kicsit beszélgettünk aztán kikísértem.

-Ma a lemegyünk kicsit bánya tóhoz. Te merre leszel?

-Bandázunk kicsit a roncs telepen meg kocsikázunk. A vöröskével leszel meg a lúzerekkel mi?

Sóhajtoztam, és a nyakába karoltam.

-Nem lúzerek, én csípem őket.

A kezei szorosan a derekamra fonódtak. Az ajkai az enyémen pihentek meg, lassú tempót diktálva.

-Érted jövök hat fele.

-Rendben, azt hiszem megvetted őket kilóra.

-Amíg nem hallanak valamit rólam.

Az ajkainak estem majd elváltunk holnapig. A házba visszaérve újra csatlakoztam a szüleimhez. Anyu persze részletes mesét kért amit meg is kapott. Apu persze aggódott, de nem volt kivetni valója Patrick-ben. Gondolom azért mert a kanapén aludtunk teljes ruházatban az asztalon nasival. Anyu azonban sejtette, hogy a péntek esti ablakon szökős esettkor történtek dolgok.

-Roxie, szeretkeztetek?

Kérdezte anyu nyíltan mire csak bólintottam.

-Most már értem miért mondtad mindig, hogy ez szép dolog.

-Ugye vigyáztatok.

-Persze. Te anyu olyan jó érzés volt, hogy mikor megtudtam, hogy neki is én voltam az első.

Anyu széles mosollyal bólogatott.

-Te mire fogsz emlékezni belőle?

Elgondolkodtam és pirosan anyumra néztem.

-Arra, hogy a gyönyörű tekintette végig rajtam pihent és ahogy a átölelt teljesen biztonságban éreztem magam.

-Ma merre leszel?

-Ó jó, hogy kérdezed. Beverly jön és innen indulunk a fiúkhoz ők a bánya tónál várnak majd.

-Vigyáz magadra.

-Persze egyébként, péntek este Bev aludt itt miután Patrick elment. Amúgy is rossz volt mert nagy a ház, meg ezt telefonon hülyén nézett volna ki ha elkezdem mesélni. Nem is számítottam még ma rátok.

AZ - Patrick Hockstetter HercegnőjeHikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin