A cím ne tévesszen meg - nem a művészi önéletrajzomról fog szólni. Ide teszem fel a kapott díjakat, kihívásokat és egy-két rajzot. Néha random dolgok is felkerülnek majd, ezen ne lepődjetek meg. Mit írhatnék még? Jó szórakozást! :)
Üdv! 😁 Ahogy ígértem, itt a "meglepetés" rész. De... először szeretném még egyszer megköszönni a 10k megtekintést amit a Vérfarkasok őrzője ért el. Minden vote-ért, hozzászólásért, olvasóért hihetetlenül hálás vagyok. ❤ Nem akarom túlragozni, elvégre a történet végén ezt már megtettem és elég nyálasnak találhattok már így is. :D Meg úgyis tudjátok mennyire hálás vagyok nektek. ^-^ No de akkor térjünk a rész lényegére! A meglepetés nem más mint... *dobpergés* Face reveal! . . . . . . . . . . . . . Remélem senki nem vette komolyan. 😂 Ha mégis, bocsi, de nem lesz. Peace ✌ Viszont van sokkal jobb "ajándék" is, mint az én bűnronda fejem bámulása. Bezony. 😏 EGY FOLYTATÓ RÉSZ A VÉRFARKASOK ŐRZŐJÉNEK!!!44!!! . . Azt én is megnézném. Nyugalom, semmi ilyesmi nem lesz. 😞 Hagyjam abba a hülyéskedést? Ugyaan, mi abba a jó, ha két perc alatt végigolvasod ezt a részt? Na ugye! Kell egy kis feszültség. Mert nem kapsz eleget az iskolában/munkahelyen. Khm Bocsánat. Túl fáradt vagyok ehhez. Mivel kifogytam a poénokból, ezért a lényegre térek. (Sad) Nyilván gondolhattátok hogy nem (csak) lustálkodtam idáig, hanem dolgoztam egy másik történeten is. Most benyögném azt a poént hogy tévedtetek és abbahagyom az írást, de már említettem egy kommentben hogy lesz egy új sztori, szóval elpocsékoltam egy drámai visszatérést. Hm. Na mindegy. Ne húzzam tovább a szót, ugye? Az ajándékom felétek pedig az, hogy megosztom veletek ezt a történetet és néhány részletet is kaptok ízelítőként.
🎉Induljon a fal🎉
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Lena Whitewater különös lány: elvesztette minden emlékét, egyedül Oxon nevére emlékszik. Mégis, amikor találkozik vele, egyáltalán nem az történik, amire Lena számított. Az idegesítően lusta és problémás kalóz állítása szerint soha nem látta a lányt. Azonban Lena nem adja fel ilyen könnyen: a fiúval tart kalandjaiban, annak reményében, hogy fény derül az elvesztett múltjára. Cselszövések, hazugságok, emberi kapzsiság és hatalomvágy útvesztőjében meg lehet találni önmagunkat? Ahogy egyre többet tud meg a világról és az emberekről, lassan összeállnak az emlék darabkák. Lena pedig hatalmas erővel a kezében, és egy kalózok által szétszabdalt birodalom sorsával a vállán, egyeltalán nem biztos abban, hogy emlékezni akar a múltjára, és arra, ki is Ő valójában.
***
"Oxon teljes nyugodtsággal felém fordul, mintha nem történt volna semmi és halálosan nekem szegezi a kérdést:
– Ki vagy?
– Az emberek Hydrisnek hívnak. – A kalózkapitány egy ideig bámul rám, majd ismét megkérdez. Ezúttal megrázom a fejem. – Nem tudom.
– Nincsenek emlékeid?
– Ha voltak is, elvesztettem őket. Minden olyan homályos. Még a világról se tudok sok mindent – sóhajtom kelletlenül. A fiú homlokon csapja magát, és idegesen a hajába túr.
– Ezt nem hiszem el – motyogja. – Egy holdkórosért kockáztattam a hajómat? Még csak nem is leszel a hasznomra! Én barom! – rázza a fejét folyamatosan. A számat rágva hallgatom a panaszkodását, és próbálok közbeszólni, de torkomon akadnak a szavak. Gyerünk, muszáj kiderítenem, ki vagyok!
– De… – kezdem bizonytalanul. – Egy valamire emlékszem – Oxon szeme felcsillan, és minden figyelmét rám fordítja. Kínosan oldalra nézek. – A te nevedre. Oxon. Semmi másra.
– Ó – hangján hallom a színtiszta döbbenetet, mire akaratlanul is ránézek. Arcára kiül az önelégült vigyor, és alaposabban végignéz rajtam. – Sajnos rád nem emlékszem, de úgy tűnik én elég maradandó élményt hagytam benned. Mond csak, nem emlékszel arra véletlenül, hogy hol találkoztunk? Egy kocsmában? Esetleg egy bordélyban…? – sejtelmesen felvonja a szemöldökét, vigyora szélesebbé válik. – Elég vad éjszaka lehetett. De azért remélem elmúltál tizenhét éves, törpe. Mert egy kislánnyal azért… – elhúzza a száját, és grimaszol egyet. Felszisszenek, és zavaromban megrázom a fejem.
– Ravaos szerelmére, hagyd már abba! – csúszik ki a számon, majd felsóhajtok."
***
"– A rohadt életbe! Mit csinálnak ezek az elmebetegek az én hajómmal?! Megint elsüllyesztik! – ordítja túl a legénység sipítozását és a tenger dübörgését. Hangjában nem érzek dühöt, ami meglepett. De nem csak ez.
– Megint? – nézek rá értetlenül, mire Oxon csak türelmetlenül cicceg. – Kik ezek?
– Ja, mindig ezt csinálják. Ez már az ötvenedik hajóm.
– Ötvenkettedik, uram! – kiáltja a kormányos kétségbeesetten."
*** "– Megölted három emberemet. Mégis mi okod volt erre? – mélyül el Oxon hangja, és ahogy a feketeruhás férfira néz, mintha tiszta sötétség villant volna meg a tekintetében. Ekkor már biztos voltam benne, hogy amibe belekeveredtem az nem egyszerű halandók civakodása egy hajó és kioltott életek miatt. Több is lapul a felszín alatt.
A férfi arcán átfut egy mosoly, mintha csak egy jófajta poént mondott volna Oxon, majd fejével felém biccent.
– A törvény kimondja, ha az embered megöl engedély nélkül a másik legénységből tagokat, annyi embert kell kivégeztetni a sajátodból, amennyi életet kioltott – Oxonnal tartva a szemkontaktust, gúnyosan folytatja: – Persze, egy magadfajta nincs tisztában a szabályokkal, nem is lepődők meg.
– Ha már feldugtad magadnak a törvénykönyvet, gondolom azt is tudod, hogy a kormányos két embert tesz ki. Márpedig az előbb végeztetted ki az enyémet. – Archer lassan a süllyedő hajóra pillant, majd újra az akadékoskodó fiúra.
– Kétlem, hogy hasznát tudnád venni egy roncs hajóval."
Ennyi részletet tudtam mutatni spoiler mentesen, igaz, édes kevés. De egyelőre ennyivel kell beérni. ^^ Most jogosan merül fel bennetek a kérdés, hogy oké Shophy, remélem ha már ezt így megmutattad, a regény végén jársz és hamarosan felteszed. Khm nos ez nem egészen van így. Körülbelül most járok a negyedénél, ami igazából 10% (70 oldal), szóval még van bőven a regényből. Ami azt jelenti, hogy nem mostanában rakom fel. Azonban minden tőlem telhetőt megteszek, hogy egy szórakoztató és érdekes történettel álljak elő, hogy majd A tenger gyermekét (és nem tenger gyümölcse, tudom ám hogy ez ugrott be nektek) is élvezettel olvassátok. 😊 Ígérem, megpróbálom nyárra hozni, legalábbis ezt a célt tűztem ki, na most ki tudja milyen szinten fog beleszólni az iskola. Köszönöm szépen mindenkinek és további jó olvasást/pihenést! Én pedig majd jelentkezem kedves Lenával és Oxonnal karöltve. 😁
