Levi Ackerman Boyfriend Preferences [Befejezett]

❤️Amikor felderítő útra mentek❤️

Nos, ameddig nem voltál igazi, hivatásos katona, valamint nem voltál a Felderítő egység tagja, nem léphetted át a városotok határait, hogy láthasd a falakon túli szabad világot, de amióta te is a csapat tagjává váltál, már te magad is részt vehettél ezeken az expedíciókon, amiért a legelső alkalommal nagyon izgatott voltál, azonban Levi hihetetlenül féltett téged, hiszen tisztában volt azzal, hogy bármennyire is szeretne rád vigyázni, sajnos nem lehet majd mindig ott melletted, hogy védelmezzen, hiszen rajtad kívül ott volt a teljes csapata, valamint Eren, Armin, Mikasa, Jean, Connie és Sasha, akik szintén a felügyelete alá kényszerültek. Azonban ahogyan telt az idő, és egyre inkább nőtt a tapasztalatod, úgy vált Levi is egyre higgadtabbá, de egyetlen egy alkalom sem telt el úgy indulás előtt, hogy ne imádkozott volna az égiekhez a biztonságod és az életben maradásod érdekében.
A legtöbb Felderítő út ugyanúgy szokott telni, de mivel a titánok teljesen kiszámíthatatlanok, hiszen soha sem lehet tudni, hogy éppen mikor fognak ismét támadást kezdeményezni, ezért nem árt minden eshetőségre felkészülni. Az indulás előtti estén minden esetben Erwin parancsnok az, aki felvázolja a helyzetet, valamint csapatról csapatra, hogy kinek hol kell lennie, mik a teendői, stb...Minden esetben napkeltekor szoktatok elindulni, és napnyugtakor érkeztek vissza a falakon belülre, azonban vannak olyan alkalmak, amikor annyira elhúzódnak a teendőitek, hogy kénytelenek vagytok a biztonságot nyújtó falakon kívül tölteni az éjszakáitokat. A nap nagy részét lóháton szoktátok tölteni, és csak arra koncentráltok, hogy sikeresen teljesítsétek az adott célotokat, problémamentesen, felesleges áldozatok nélkül. Azonban sajnos nem volt még olyan, hogy ne keveredtetek volna harcba a titánokkal, bármennyire is próbáltatok észrevétlenek maradni, ahogyan olyan sem történt még, hogy halálos áldozatok nélkül térhettetek volna haza. Amikor a titánok megtámadnak titeket, mindannyian egytől egyig igyekeztek teljesíteni a rátok kiszabott parancsot, és megtalálni azokat a pozíciókat, amiket előző este átbeszéltetek, majd kisebb csapatokba tömörülve igyekeztek minél hatásosabban végezni az utatokban álló szörnyetegekkel. Ha ez sikerült, igyekeztek minél hamarabb olyan helyet találni, ahol biztonságban meghúzhatjátok magatokat arra az időre, amíg a titánok békén nem hagynak benneteket. Ez a hely az esetek többségében általában egy erdő szokott lenni, hiszen ott mindamellett, hogy biztonsággal tudjátok használni a manőverfelszereléseteket, még meg is tudjátok magatokat húzni a magas fák ágain, hiszen mint tudjuk, az óriások nem tudnak felmászni a fára. Ezek az alkalmak szoktak azok lenni, amikor Hanji addig nyaggatja Levi-t, vagy pedig Erwin-t, hogy segítsenek neki elfogni egy titánt a kísérletei további folytatásának céljából, ameddig mind a ketten fel nem idegesítik magukat olyan szinten, hogy elkezdenek a szemüveges nővel ordítozni, amiért ennyire felelőtlen és meggondolatlan, hogy képes lenne nem csak a saját, de az egységen belüli emberek életét is kockára tenni emiatt.
Na de visszatérve a lényegre: Ha a titánok úgy döntenek, hogy egyhamar nem szeretnének benneteket békén hagyni, akkor általában sátrat szoktatok verni a hatalmas fák ágain, hogy az éjszakátokat teljes biztonságban tudjátok tölteni. Ilyenkor minden egyes ember külön sátrakban szokott aludni, azonban te kivétel nélkül mindig átlopakodsz Levi-hoz, hogy ezzel is kicsit biztonságban érezhesd magad, ami valójában őt is megnyugtatja egy kicsit, még ha nem is vallja be neked. Az érzés, hogy odabújhatsz hozzá, amikor a szívedet ellepi az aggodalom és a félelem és az, ahogyan a megnyugtató szavaival és a gyengéd érintéseivel próbál meg beléd lelket önteni, egyszerűen felülmúlhatatlanok. Mindig sikerül elfeledtetnie veled, -még ha csak néhány perc erejéig is- hogy mekkora veszélynek van kitéve mindannyiótok élete. Azonban ez a néhány perc nyugalom pontosan elegendő ahhoz, hogy sikerüljön álomba szenderedned a védelmező karjai között, ő pedig az éjjel nagy részében ébren van, és őrködik az álmaid felett.
Általában hajnalban szokott lenni az ébresztő, amikor még félhomály van, csak azért, hogy minél jobban csökkenjen a titánokkal való harc esélye, hiszen mint tudjuk, a nap fényéből nyerik az energiájukat, a sötétben pedig eléggé inaktívak, szóval ezt kihasználva próbáltok meg a lehető leghalkabban lóhátra kerülni és ezáltal hazajutni. De mindenek előtt Erwin ismét vázolja a helyzetet, hiszen elég nagy fordulatot vett a tervezett cél, mivel sajnos ezúttal sem tudtatok meg semmi új információt az óriásokról, ami miatt mindenki nagyon feszült és ideges volt, főleg azok az emberek, akik az idejövetel során sorra elvesztették a közeli barátaikat, csapattársaikat. Voltak akik hangos zokogásban törtek ki a szívükben érzett fájdalomtól és a tehetetlenségtől, amit Levi próbált meg elfojtani az emberekben a biztató szavaival: "Senkinek a halála nem volt hiábavaló...Mindannyian nagyszerű és bátor katonák voltak, akik az emberiség érdekében haltak meg."-hangzottak szavai, azonban a magabiztossága ellenére te, és minden egyes olyan ember, akik közelebb álltak hozzá és jól ismerték, tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy a szíve mélyén talán ő az az ember, akit a leginkább megvisel az, ha egy újabb bajtársat elveszít. Nem mutatja ki a fájdalmát mások előtt, hiszen azt csakis te látod, amikor az expedíciókról visszatérve napokig egy szemhunyásnyit sem alszik a lelkiismeret-furdalása miatt. Nyilván téged is mélységesen meg szokott rázni a társaid halála, de az, hogy Levi-t olyan összetört és magába zuhant állapotban kell látnod, amilyenben soha sem szeretnéd, az sokkal megterhelőbb rád nézve bárki más életével szemben.