💦Huszonnyolcadik💦

1.2K 100 8
                                    

Lewis pov.
Épp Louissal és Jasonnel társasoztam a nappaliban. Áthívtuk Charlie - t is. Petsze volt nagy ámulat mikor meglátta Louist. Szegény vörös haverom egy pillanatig azt se tudta, hogy melyikünk kicsoda, de aztán elmagyaráztunk neki mindent és utána mosolyogva csatlakozott a Gazdálkodj okosan - hoz. Már a harmadik kört is lenyomtuk mikor anya és apa jöttek le a lépcsőn. Apa hihetetlenül izgatottnak tűnt.
- Fiúk! Óh, azt hiszem téged még nem ismerlek! - állt oda Charlie mellé.
- Jó napot, Mr...
- Csak, Vladimir! - mosolygott rá anya és megölelte.
- Oké, Vladimir! Hűha! Maga sokkal csinosabb èlőben mint a kèpen!
- Milyen képen? - nézett apa kérdően rám. Mire én lehajtottam a fejem.
- A párnám alatt tartottam anya egyik régi fotóját. Charlie és Jason tudták csak, hogy ott van. - motyogtam, de az, hogy Jason fogta a kezem elég bátorságot adott. Apa egy percig még bámult majd elmosolyodott.
- Volt, ami volt és azon már nincs mit változtatni! - mosolygott. Elég feltünően boldog volt. Anya megölelte Charlie - t és visszaállt anya mellé majd átkarolta.
- Remélem én is ugyanígy fogok egy nap kinézni Lewis - el mint maguk! - mosolygott rájuk Jason mire én fülig pirultam, de aztán lehajoltam és adtam egy puszit az arcára. Hálásan magához ölelt.
- Kedves vagy, Jason!
- Jaj, mondjuk már el vagy itt kapok szívrohamot! - türelmetlenkedett apa mire mind odakaptuk a fejünket.
- Valamit ivott ma reggel apa vagy mi? - kérdezte Louis, de apa csak felnevetett a szarkazmuson. Anya elment egy percre majd a köpenyevel a vállán és a mieinkkel a kezen tért vissza.
- Gyertek, fiúk! Úszunk egyet? - kérdezte kedvesen. Én Jasonre néztem, aki mosolyogva bólintott. Felvettük a ruhainkat és a köpenyet majd kimentünk anyával úszni. Fókává alakulva kergettük a halrajokat és köröket úszkáltunk. Mikor egy kicsit elfáradtunk, leültünk egy sziklára a felszínen.
- Jót mulattatok? - kerdezte anya mire mind a ketten hozzábújtunk.
- Olyan jó, hogy végre itt vagy velünk, anya. - mondtam mire anya egy puszit nyomott a fejemre.
- Hát, most már örökre itt leszünk egymásnak. Mind az öten. - mondta mire mi felkaptuk a fejünket.
- Öten?! - kérdeztük kórusban. Anya kuncogott egyet majd a hasára mutatott.
- Komolyan? - kérdezte Louis es az en szívem is csordultig telt boldogsággal.
- Igen, kistesótok lesz.

A fóka tündér hangja (Befejezett)Where stories live. Discover now