𝟒 𝐲𝐞𝐚𝐫𝐬 𝐝𝐢𝐟𝐟𝐞𝐫𝐞𝐧𝐜𝐞 - 4.év.korkülönbség {𝒥𝒶𝒸𝑒 𝒩𝑜𝓇𝓂𝒶𝓃}

𝒯𝓌𝑒𝓃𝓉𝓎-𝓉𝓌𝑜

-Vic mondjad mi a baj? -nyúlt állam alá hogy szeméme tudjak nézni. Még mindig nem szóltam semmit. Nem bírtam egyszerűen megszólalni, olyan mintha teher lenne a torkomba.
De nem akartam ennél kínosabb helyzetbe lenni. Előkaptam mobilom és be pötyögtem amit szeretnék közölni vele.

-Nincs semmi....-néztem újra a padlót.

-Victoria, nem hazudj látom rajtad. -fogta meg derekam, és közelebb húzott magához.

-Nincs semmi mondom, csak a suli nehéz, meg van egy hárpia is akit egyszerűen gyülőlök mert mindig megkeserití az életem. -keltem ki magamból.

-Ki az a lány? -döntötte homlokát enyémnek.

-Andi -forgattam a szemem. Mire ő lefagyott, tudtam hogy el titkolja előlem.

-Hahó, itt vagy? Mivan veled? -kérdeztem átlagos hangon.

-Itt vagyok ,semmi... - válaszolt egy hangúan.

-Tudom hogy tudsz valamit, na kivele -néztem szemeibe.

Nem szólt semmi. Tudtam, tudtam hogy elment hozzá. Nagyon jó mit ne mondjak.
Gyors fel futottam a szobámba és bezárkoztam.
Hallottam hogy Jace is szobámhoz fut.

-Vic, kérlek.....-támaszkodott az ajtónak.

-Hagyj békén -sírtam el magam. Könnyeim csak úgy záporoztak. Mit is vártam egy 20 éves fiútól? Éreztem hogy belül marr egy égető érzés. Szívem darabokra hullott. Nem bírom feldolgozni, mi is történt. De már mind1. Nem hittem hogy ezt csinálja velem.

-Addig fogok itt lenni amíg ki nem jössz.....-csuklott el a hangja.
Szép csöndbe ültem kb 10-15 percet, mikor feláltam és ki nyitottam az ajtót......