32.rész: A testvérem

189 16 5
                                    

- Tudom, hogy ez egyszerre sok, de tényleg a testvérem vagy! Hogyan bizonyítsam be?
- Hagyj!
- Csak hallgass meg! Könyörgött a férfi.

Csöndbe maradtam és vártam a magyarázatát.

- Mikor megszülettem, az igazi apánk elvitt engem, még születésemkor. Ezért nem beszélt édesanyánk rólam, mert elfelejtett. Apánk is angyal, bár már meghalt. Az volt a képessége, hogy kitörli az emlékezetét annak, akire rábök. Így tett, anyánkkal is.
Apa nevelt fel, ám mikor megölték a te áhított katonáid, akkor megesküdtem, hogy mindet megölöm. Mikor a te jelenlétedet megéreztem, akkor az maga a csoda volt! Annyira őrültem, hogy van egy testvérem. Akit te hittél az apádnak, az csak mostoha apa volt.
- És apa, miért nem mondott rólam semmit neked?
- Nem tudta, hogy te a világra jöttél. Mikor elhagyta anyát, valószínűleg akkor lehetett pár hetes terhes, csak még nem árulta el apának.
- Nem értem, miből gondolod, hogy testvérek vagyunk!
- Hasonló a képességünk!
- Nekem ez a képesség nem velem született! Én, úgymond elvettem...
- Akkor is ez egy jel. Az előbb láttad a szárnyamat fekete színű, mert elrejtem a valódit. A mi különleges szárnyunkat nem lehet eltüntetni, nem lehet feketévé változtatni! Miénk egyedi!
- Akkor hogy lehet, hogy fekete mégis?
- Egy képesség, de ez semmire nem jó, ezért sem említem senkinek se. Csak egy illúzió, amit csak a szárnyamra használok. Nézd!

Előhozta a szárnyát, a feketéből egyszer csak szép feszes aranyló és fényes szárnya lett. Ugyan olyan mintázatú, mint az enyém. Így, hogy nem rejtette el már világos volt számomra, tényleg a testvérem.
Persze ezt nem mondhattam el neki, hogy elhiszem. Az ellenségem és az is marad, ha csak ő nem szándékozik abbahagyni.

- Elhiszed? Kérdezte a férfi.
- Nem tudom mit higyjek! Ha te Lucifer a halál angyala vagy, akkor én ki vagyok?! 
- Te nem halál angyala vagy, mégha hasonlít is a képességünk. Te a harcosok angyala vagy!
- Így kissé érthető, miért haladtam ilyen gyorsan a képességekkel. Ingattam meg a fejemet.

Mögém lépett Lucifer, majd átölelt hátulról és a fülembe súgta.

- Húgom legyén mellettem, vezesd a csapatomat! Álljunk bosszút apáért!

Egy pillanatra meg is fordult a fejemben, hogy át állok hozzá, aztán eszembe jutott, hogy ők a rossz fiúk és hogy én nem lehetek velük. A bázisnál sokan számítanak rám. Főleg ellenük.

Kikászálódtam az úgynevezett öleléséből, majd arrébb álltam még mindig tisztes távolságot tartva a férfitól.

- Mi a válaszod?
Sürgetett Lucifer.
- Mégha tényleg testvérek is vagyunk, én nem lehetek melletted! Ellenségek vagyunk!
- Próbáltam ész érvekkel hatni, de látom ez nem megy így. Nem akartalak bántani, de nem hagysz más lehetőséget.

Szomorúan lehajtotta a fejét, majd a kezét hirtelen feltartotta.

Pár perc múlván, rájöttem hogy jelzett a társainak.

Egyből le is fogtak ketten. Olyan gyorsan történt minden, hogy nem tudtam elmenekülni.

Kétségbeesetten kapálóztam, de nem bírtam kiszabadulni a két férfi szorításából. Mindkettőre ránéztem és láttam, hogy ikrek voltak.

Jött egy harmadik, aki Lucifer mellé állt. És halkan elkezdtek egymással beszélni.

Mikor nem figyelt a két testvér, gyorsan ki buktattam őket, majd próbáltam el teleportálni, ám az a másik fickó elém állt és lefogott. Nem tudtam használni a képességem. Hisz, ha teleportálok, akkor a bázisra viszem az ellenséget.

- Ne kínlódjatok! Egymaga van, most kell elkapni! Ordította Lucifer.

Bólintottak a katonái  majd ismét lefogtak és elkezdtek ököllel ütni.
Próbáltam a gömböt megformálni, ám nem sikerült, mert lefogták a kezem.
Villámok kezdtek cikázni körülöttem, majd gyorsabban kezdtem ficánkolni. Olyan erősen fogtak, hogy nem bírtam még így se.

Egyszercsak azt vettem észre, hogy a két testvérből lett egy óriás harcos. Felemás szemű volt és nagy termetű.

Ha ő megüt, nekem itt végem! Gondoltam magamba.

- Nita! Ordított egy férfi hang a távolból.

Akriel volt az és még pár F tag is.

- Mit kerestek itt?! Kétségbeesetten ficánkoltam továbbra is.
- Nem bíztunk ebben a vezérben, így eljöttünk, csak késleltetve.
Szólt a férfi, aki már leszállt a palota kertjébe.

Engem még mindig lefogtak.
Az egyik férfi, kiállt Akriel és az F tagok ellen.

Koncentráltam az óriás ellen. Kicsavartam a kezem, amit épp erősen fogott, majd fejbe rúgtam, ami meg se kottyant neki...

--99Pepy99--

Angyali katona (Befejezett)Where stories live. Discover now