Harc a szerelemért (Befejezett)

Az első munka hét

A forgatás első napja számomra nagyjából eseménytelen volt. Főleg Martin és Benedict dolgozott. Mivel Benedict tévesztett párszor így az én jelenetemre nem került sor.

Lenyűgözött a két pasi. Nagyon jól dolgoztak együtt. Martinnak több filmjét ismerem, Benedictnek nem láttam még egy filmjét sem, így őt annyira nem ismertem. Egy színházi előadását láttam.

A nap nagyon jól telt. Rengeteget hülyéskedtünk. A forgatás során nem gondoltam volna, hogy ennyit lehet hülyéskedni. Nagyon vicces volt.

Benedictnek nagyon jól állt a Sherlock-jelmez. Az ember első látásra nem mondta volna meg róla, hogy különösebben izmos lenne, de az ing előnyösen feszült mellkasára. És a nadrág is szépen kiemelte, amit kellett.

- Na? Hogy érezted magad? - kérdezte Martin, mikor már mind a hárman a kocsiban ültünk.

- Nagyon jó volt. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen jó hangulat lehet.

- Hát igen. Ben és is próbáltuk kicsit komolyabban venni a dolgot, de nem tudtuk. Majd a határidő közeledtével meg lesz a böjtje.

- Ben?

- Igen. Nem szeretem a Benedictet. Így anyukám szólított és a tanáraim, mikor valami baromságot csináltam. - magyarázta Ben.

- Értem.

- Holnap viszont már te is dolgozol velünk. Készülj fel, hogy lesznek hasonló problémák.

- A szívatásra gondolsz?

- Igen, arra. - mondták kórusban a fiúk.

Jézusom! Mire vállalkoztam én?!

Haza érve elkészítettem a vacsorát, aztán kicsit elmerültem a fürdőkádban. Jól esett.

A következő napok eszméletlen tempóban peregtek. Martinnak igaza volt. Csak az első nap volt olyan lazítós, a többi nap már kemény munka folyt.

Ben és Martin is sokat segített, hogy eligazodjak a forgatáson és a szerelemmel kapcsolatban is. A rendező nagyon meg volt velünk elégedve. Jól haladtunk.

Az első hét végén már félájultan estem be a lakásba. Nagyon lefáradtam.

- Mi lesz a mai vacsora? - kérdezte Ben, aki szinte fáradtan rogyott le a székre.

- Amit rendeltek gyerekek, mert én ma tuti nem főzök.

- Pizza?

- Jöhet - vágtuk rá kórusban Martinnal.

Ben leadta a rendelést, én pedig addig elmentem ejtőzni a fürdőkádba. Már áztam pár perce, mikor eszembe jutott, hogy a héten alig beszéltem anyáékkal.

Fürdés után fel akartam hívni anyát, de meghallottam a csengőt, aztán Martin hangját, hogy megjött a vacsi.

A vacsora jó hangulatban telt. A fiúk nagyon jó társaság voltak. Rengeteget beszélgettünk.

Este aztán végre felhívtam anyát.

- Szia - szólt bele.

- Szia Anya. Mi van veletek? Hogy vagytok? Apa? Annyira sajnálom, hogy nem hivatlak, de nagyon el voltunk havazva.

- Semmi baj. Jól érzed magad? Milyenek a kollégák?

- Jó fejek. Nagyon sokat tanulok tőlük.

- Akkor jó. Mi megvagyunk. Apáddal rászoktunk az esti sétákra. Vacsora után elmegyünk egyet sétálni a parkba. És képzeld, jövő héten elvisz egy wellness hétvégére Hévízre.

- Úgy örülök Anya. Érezzétek nagyon jól magatokat.

- És te? Vannak helyes fiúk a forgatáson? Nem hívott el még senki?

- Anya! Nincs időm ismerkedni. Rengeteg volt a munka.

- De hát két pasival laksz együtt. Az egyik csak szabad.

- Nem. Az egyik házas, a másiknak barátnője van.

- Jaj. Kislányom! Ismerkedj! Unokázni szeretnék.

- Szia Anya! Puszilom Apát!

- Átadom. De élj egy kicsit!

- Szia.

- Szia.

Komolyan anya néha megőrjít. Állandóan az unoka. Mintha el se tudná képzelni, hogy valaki egyedül is boldog lehet.

Ahogy puffogva kimentem inni valamit, csengettek. Ki lehet az ilyenkor.

- Szia. Itt van? - lépett be az ajtón egy magas, csinos, barna hajú nő.

- Szia. Kit keresel?

- Sophie?! - jött ki Ben a szobából.

- Szia. Tessék.

- Mi ez?

- A lakás kulcsod. Elköltöztem.

- Várj! Ezt beszéljük meg - kapott a lány keze után Ben.

- Nézd. Megbeszéltük párszor. Nekem ez nem megy.

- Sophie! - de mire utána ment, a nő elhajtott.

- Sajnálom - mondtam neki, majd elindultam a szobám felé.

- Várj! Itt maradnál kicsit velem? Nézzünk meg egy filmet, vagy csak üljünk csendben. Most nem szeretnék egyedül lenni.

- Rendben. Mit nézzünk?

- Mindegy.

- Jó. Mit szólsz Poirothoz?

- Jó lesz.

Egymás mellett ültünk a kanapén, de a film közepénél Ben eldőlt, és a fejét az ölembe helyezve aludt. Betakartam, aztán én is elaludtam.