XXVII. Hangár /I.

822 58 4
                                    


Ahogy Prue bokáját fogta, ekkor előtört valami Newt-ban. Képek, egy barna hajú kislány, aki kék szemeivel meredt rá. Egy emlék.

- "Te ide nem jöhetsz! " - gyermekded vékony hangon, kissé mosolyogva szólt a lány. - "Fordulj vissza!"

- "És ha nem??" - válaszolt ugyanolyan nevető hanglejtésel, vékony hangszínnel a fiúcska.

Ismeretlenül,éppen tinédzser korban lévő gyerekekként néztek egymás szemébe.

- "Öhm..Hogy hívnak?" - kérdezte a kisfiú őszinte kíváncsisággal a kislánytól, aki elpirulva, megszeppenve válaszolt.

- "Prudence Reed. De mindenki csak Prue-nak becéz. És te ki vagy? Mit keresel itt? Neked az A csoportnál kellene lenned!" - majd átváltott magabiztosságba,amitől már a fiú szeppent meg.

- "Örvendek,Prue!" - majd elnevette magát,mihelyst kimondta a nevét. - "Bocsi,csak vicces!" - egy hatalmas bökést érzett az oldalába. -"Áúúúúú! Ne haragudj!" - kicsit visszavett a nevetésből, mert nem gondolta, hogy egy ilyen pici lány ekkorát üt. Próbálta tartani magát, hogy ne lássa rajta, mennyire fáj neki.

- "Nem vicces! Amúgy te ki frász vagy!" - ölbe tett kézzel mérges szemmel várta a választ.

- "Patrick White...vagyis...igen..ez a nevem." - elbizonytalanodva mutatkozott be, amit a lány, Prue szóvá is tett.

- "Ezt nem értem. Most így hívnak vagy nem?"

- "Ezek rám kényszerítettek egy nevet. De én nem hódolok be, mint a többiek! Ez a nevem. Ők viszont azt akarják, hogy más legyen. Newt...az A5-ös alany!"


Itt hirtelen vége is szakadt az emlékeknek. Newt csak bámult maga elé. Prue egy kicsit megijedt mi történhetett a fiúval.

- Newt, mi van?

- Mi már találkoztunk. Régebben. Kisebbek voltunk. A VESZETT központjában.

Prue szemei kikerekedtek ezek hallatán. Szólásra nyitotta száját, de nem ment neki sehogy sem. A révedésből Eddie szakította ki őket.

- Jézusom srácok! Szorít az idő! Később ráértek megbeszélni ezt! Newt, te Prue-val mész megkeresni Eric-et, én megpróbálom megtalálni a hangárt,rádiókapcsolatban maradunk mindenképp.- adta parancsba az ex-katona a két fiatalnak, aki már az ellenkező irányba el is tűnt.

- Igaza van. Gyerünk. - intett a lány és megindultak,bár fogalmuk nem volt merre járnak éppen.

Percekig  kúsztak egyenes irányba,csak a ruhájuk súrlódása hallatszott a fémcsőben, mikor feltűnt egy oldalt nyíló rács, ahonnan fények és némi zaj szűrődött be hozzájuk. Óvatosan belesve, egy labort pillantottak meg,ahol fehérköpenyesek tüsténkedtek.  

- Haladjunk tovább. - súgta a szőke fiú, látva, hogy itt semmi érdekes nincs.

Jó pár méter megtétele után egy újabb helységhez értek. Innen viszont már ás szűrődött ki. Emberek beszélgettek,sőt inkább vitáztak. Prue nézve a jelenetet súgta Newt-nak kik is vannak lent.

- Két nő és egy idősebb férfi.

Newt már rá is jött, hogy ők csakis Carlos, Emma és Sarah lehetnek. Nagy volt a hangoskodás,így fülelni sem kellett mit is beszélnek.

Végig hallgatták,ahogy Newt-ról és a tervezett műtétről magyaráztak,valamint Prue-ról az apjáról is folyt a vita. Végül Eric-re terelődött a szavuk,miként szökhetett meg és miért nem találják sehol.

- Tehát még él és itt van valahol. Hogy találjuk meg? A fülese is ennél a vénségnél van. - várta a szőke fiú válaszát,aki csupán egy valamire tudott gondolni. A műtétre.

- Felakarták nyitni a koponyám? Öntudatlan állapotomban akartak turkálni az agyamban,keresve mitől gyógyultam meg? 

- Nyugodj meg. Keressük meg Eric-et. Vele kijutunk innen. levegőbe repül ez a kóceráj és akkor végleg vége a VESZETT-nek és elindulhatunk a valódi célig. Érted? - megnyugtatásul Prue a fiú arcára helyezte sebes tenyerét, amitől mintha minden düh kiszállt volna belőle és újra józanul tudott gondolkodni.

- Eric-nek an egy spéci órája. Láttam, hogy azon keresztül kommunikált,gondolom a többiekkel. Ha rajta van még, és gyorsan találunk egy számítógépet vagy valami hasonlót, bemérhetnénk nem? - lelkesen vázolta Newt a teóriáját, ami úgy tűnt Prue-nak is tetszik.

- Tuti van benne jeladó és figyelték a mozgását. Hihetetlen milyen gyorsan helyrejöttél és vág az eszed.- ezzel  örömében egy puszit adott a fiú arcára,amitől mindketten meglepődtek. - Bocsánat. Öhm...haladjunk,lehet már Eddie is meglelte a hangárt. 

Halkan, igyekezve nem zajt csapni meneteltek tovább,amikor a lány fülese sisteregni kezdett,amihez kellemetlen ropogó hang is társult.  Kicsit kopogtatva igyekezett szüntetni a borzasztó zajt,mikor egy ismerős férfi szólalt meg benne.

- Gyertek a hangár fele, itt vagyok Eddie-vel

Newt is hallotta a dolgot, de a lánnyal ellentétben,neki valami nem stimmelt.

- Rosszat sejtek. Szerintem gáz van. 

- És ha nem? Oda kell mennünk. Amúgy meg elfelejtetted a bombákat? 

- Hidd el Prue, észben tartom,de nekem akkor is bűzlik ez az egész.

- Sok rossz történt veled,emiatt vagy ilyen paranoiás. - itt már Prue a homlokát a tenyerébe temetve ,fejét rázva válaszolt.

- Ha te így gondolod,akkor induljunk a hangár felé!Viszont eddig tudod mi tartott életben? Az, hogy talán újra láthatlak téged! Csakis a te arcod lebegett a szemem előtt! - ezzel Newt lezárta a témát és hagyta, hogy a lánnyal talán egy újabb kelepce felé vegyék az irányt......



Árnyékzóna - (Newt) Where stories live. Discover now