Miután ˢᵘᵍᵃ [✓]

»26. rész«

-Mi-Mimi, majd írj, ha előkerült. Viszont le kell tennem, mert... – kezdtem el keresni valami kifogást.

-Jó, oké. Viszont, ha nem kerül elő akkor mentőexpedícióra jöttök ti is. – közölte, majd bontotta a hívást.

-Mit akarsz? – kérdeztem Yoongitól.

-Behajtok valamit. – közölte.

A szavaim a kijelentése miatt teljesen elakadtak. Arcom színe változni kezdett, majd egy lépést tettem hátra.

-Ez most nem alkalmas pillanat, ahogyan hely sem. – mondtam zavartan.

-Most miért? – kérdezte mosolyogva.

-Hát...mert. – vágtam rá, majd Yoongi a tekintetét a plafonra terelte.

-Csillagok alatt vagyunk. Azt mondtad, hogy megtehetsz mindent alattuk. – mondta, majd ismét rám nézett.

-De...De... Ezek nem igaziak. – érveltem.

-De csillag. Arról nem volt szó, hogy igazi vagy nem igazi alatt. – mosolyodott el.

-Ne forgasd ki a szavaim. – morogtam.

-Én soha. – mondta, majd hirtelen lépett egyet felém. Egyik kezével megragadta az egyik kezem, majd finoman rázni kezdte. – Na mi van? Megint remegsz? – kérdezte nevetve.

-Olyan bunkó vagy. – kaptam ki a kezem az övéből.

-Csak szórakozok. – mosolyodott el.

-De ne ezzel... – morogtam.

-Akkor mivel? – kérdezte, miközben kezeit a derekamra helyezte.

-Buktad a csókot. Ezek után elfelejtheted. – morogtam.

-Ha én azt elfelejthetem, akkor te meg azt, hogy... – kezdett el gondolkozni. – Azt, hogy a barátnőm leszel. – mosolyodott el.

-Most megijedtem. – mosolyodtam el.

-Ijedj is. Valamit valamiért. – nevetett fel.

-Mi hasznom lenne belőled? – kérdeztem visszatartott nevetéssel.

-És nekem belőled? – kérdezte, majd az ajtó felé indult.

Most tényleg így itt hagysz?

-Nem vagy valami küzdő lélek. Hamar feladtad. – közöltem. – Csak nem megint visszavonulót fújsz? – kérdeztem mosolyogva.

Yoongi hirtelen megtorpant, majd lassan felém fordult. Szemeiből kivehető volt, hogy valamin gondolkozik, végül elmosolyodott, majd ismét felém indult.

-Adok én neked olyan visszavonulót... – közölte.

-Huha, a fenyegetés. – nevettem fel.

Yoongi figyelmen kívül hagyta a megjegyzésem, ráadásul amint egyre jobban kezdett el közelíteni, a szívem iszonyatosan verni kezdett.

Most megint szórakozik?
Miért mániád összezavarni?

Kezeit ismét megéreztem a derekamon, majd nem sokkal rá ajkait is az enyémeken. Yoongi kicsit sem foglalkozott semmivel és senkivel. Váratlanul csapott le, és össze is jött neki.

Szemeimet egyből behunytam, miközben kezeimet megemeltem, végül Yoongi nyaka köré fontam őket. Pillanatok alatt lassú csókot kezdeményezett, amit én gondolkodás nélkül viszonoztam.

Egyre szorosabban tartott magánál, miközben egy gyorsabb tempót kezdett el felvenni, majd egy kis idő után eltávolodott tőlem.

-Milyen türelmetlen vagy. – közöltem halkan. – Nem tudtál volna várni még egy kicsit az első csókig? – kérdeztem.

-És te tudsz várni a következőig? – kérdezte halkan, majd újra ajkaim felé kezdett el közelíteni.

-Ne legyél telhetetlen. – mondtam, majd gyorsan oldalra fordítottam a fejem, így ajkaim helyett az arcomon kötött ki.

-Na. – nyújtotta el nyöszörögve.

-Na, mi van? – kérdeztem mosolyogva, amint meghátrált.

-Amúgy... Azt mondtad, hogy elfelejthetem a csókot, én pedig, hogy te meg elfelejtheted azt, hogy a barátnőm leszel. Megtörtént a csók. Szóval... – kezdett bele, majd megakadt.

-Hallgatlak. – mosolyodtam el.

-Hát... Szóval. Lennél a barátnőm? – kérdezte halkan.

-Azt hittem kijelented és nem pedig megkérdezed. – nevettem fel.

-Így komolyodjak meg, mikor te csak nevetni tudsz? – kérdezte.

-Bocsi. – mondtam, miközben próbáltam visszatartani a nevetést.

-Most jut eszembe. Te tegnap azt mondtad, hogy ma elmondod, hogy szeretsz-e. Hallgatlak. – mosolyodott el, miközben leült az ágyamra.

-Ezt mondtam volna? – kérdeztem mosolyogva.

-Ezt bizony. Na, hagy halljam azt, hogy: Igen, szeretlek. Vagy, hogy: Yoongi, ezt még kérdezed? Vagy, hogy... – folytatta volna, de egyből közbevágtam.

-Na, most fogd be. – mosolyodtam el.

-Nálad ez a szeretet? – kérdezte nevetve.

-Igazából nem. Nem tudom. Sose voltam még szerelmes. – vallottam be. – És, hogy most az vagyok-e? Az egyszer biztos, hogy a szívem majd’ kiugrik a helyéről. Ráadásul mikor veled vagyok akkor sokkal másabb minden. – mondtam egyre halkabban.

-Én vagyok az elsőd? – kérdezte.

-Remélem az utolsóm is. – mosolyodtam el zavartan.

Yoongi mosolyogva nyújtotta a kezét felém, amit én egyből megfogtam, majd maga felé kezdett el húzni, végül beleültetett szemből az ölébe.

-Most akkor megkérdezlek még egyszer. Lennél a barátnőm? Jobban és rosszban. Betegségben, egészségben. Vagy hogyan is van az eskü. – nevetett fel.

-Házasodni készülsz? – kérdeztem mosolyogva.

-Egyszer azt is kell. – közölte.

-Egyszer, de nem most. És igen, leszek a barátnőd. Egyelőre érd be ennyivel. – mosolyodtam el.

A következő pillanatban viszont fordult a kocka. Én kezdeményeztem egy csókot, ami miatt Yoongi hirtelen lefagyott, de pillanatok alatt tért észhez, végül viszonozta tettem.

Nem így képzeltem el ezt. Azt hittem, hogy ez mind este fog bekövetkezni. Hát rosszul hittem. Hála Yoonginak és a türelmetlen formájának, előbb jöttünk össze, mint terveztük.