Bökött Csokoládé

III. fejezet

Newt kíváncsi volt, Gally sikerrel jár-e. Már a harmadik Elöljáró adta föl a „Játékot", ahogy a tisztársak maguk között nevezték a kihívást. Mindenki egy napot kapott, de eddig senki nem járt sikerrel.

Az Építők Elöljárója késő este kereste föl a lányt, aki magányosan üldögélt egy fa alatt, és a Serpenyőtől kapott vacsoráját majszolta. Newt az asztalnál ült Serpenyő és Minho társaságában. Alby fejfájásra panaszkodva hamar elment lefeküdni.

– A csaj tuti kiüti – jegyezte meg Minho teli szájjal.

– Két mondat után – fűzte hozzá Serpenyő, és az asztallapra könyökölt. Newt nem szólt semmit, csak figyelte, ahogy Gally letelepszik a lánytól nagyjából másfél méterre. Nem szólt hozzá, csak ült, majd nekilátott a saját vacsorájának. Egy kenyeret és szalonnát rágcsált. A lány eleinte figyelte, ahogy a közelébe jön és helyet foglal, de aztán ahogy látta, hogy nem zavarja konkrétan, visszafordult a saját vacsorájához.

– Mit csinál? – vonta össze a szemöldökét Minho.

– Franc tudja – morgott Newt és elővette a kését a tartójából, hogy megélezhesse. Persze a pengének semmi baja nem volt, de a megszokott mozdulatsor, ahogy a fenőkövet húzta végig a kés lapján, lefoglalta és megnyugtatta.

– Szerintem megpróbálja telepatikus úton elérni – találgatott Serpenyő. Newt és Minho rámeredt, mire a nagydarab srác megvonta a vállát.

– Miért ne?

Newt sóhajtott. A következő próbálkozó ő lesz, őt pedig Minho követi majd. Még nem tudta, mit találjon ki, hogy a lány bizalmába férkőzhessen.

– Nézzétek! – suttogta egyszer csak Serpenyő. Olyan elképedten meresztette tágra a szemeit, mintha torták kezdtek volna hullani az égből. De csak a lány fordította Gally felé a fejét, aki viszont úgy tett, mintha nem venné ezt észre – továbbra is a földet szuggerálta maga előtt és békésen nyammogott a vacsoráján.

– Hú! – ámult el Minho is. A lány megszólította Gallyt

Aki viszont semmit sem reagált.

– Miért nem válaszol neki? – kérdezte rekedten suttogva Serpenyő. Newt kétkedve ráncolta a homlokát.

– Mi a franc baja van? – értetlenkedett ő is. Minho az asztalra csapott a tenyerével.

– Nemértem a bököttet! – mérgelődött, és megrázta a fejét. Newt sem értette Gallyt,és tartott tőle, hogy nem is fogja. Pedig nem tartozott a gyengeségei közé a jó észjárás.