ᴄʏʙᴇʀ ꜱᴇx ✓

32. ꜰᴇᴊᴇᴢᴇᴛ 2/2

ᴍɪɴꜱᴜɴ

Jeongguk a fürdőbe megy, hallom, ahogy megnyitja a zuhanyt. Az ágy szélén ülve kezdek neki a vetkőzésnek, de nem jutok sokáig. Félig kibújok a felsőmből, a kezem viszont nem hajlandó tovább csinálni, mire felsóhajtok. Ez talán nem is az én dolgom.

Felteszem magamnak a nagy kérdést, miszerint valóban akarom-e ezt. A válaszom egyértelműen igen. Annyira vágyom a fürdőben rám váró fiúra, hogy beleőrülök. Próbáljuk meg! Minden tőled függ. Minden tőlem függ. Tényleg nem bírom felfogni, mégis mennyi türelemmel rendelkezhet. A ᴄʏʙᴇʀ ꜱᴇx-en egy másik oldalát ismerhettem meg először, ott türelmetlennek, élvezethajhásznak tűnt. Most meg...

- Minsun, minden rendben? - kukkant ki a szobába. Nyelek egyet, mert fedetlen felsőtestétől máris meglódul a fantáziám. Hiába, láttam már őt korábban kamerán keresztül, csakhogy ez a valóság. Most meg is érinthetem.

- Igen - elindulok felé. Ahogy beérek a fürdőszobába, egyből felé fordulok. Elneveti magát.

- Mi az? Nem sikerült egyedül? - néz végig rajtam, miközben továbbra is csak az egyik karomat bújtattam ki a felsőmből. A szemei komollyá válnak, és meg mernék esküdni rá, hogy sötétebbé is.

Megfogja a pólóm szegélyét, elkezdi felfelé húzni és segít megszabadulni tőle. A ruhát oda sem nézve leteszi a szennyes tartóra - amin két, a hotel nevével ellátott, hófehér fürdőköpeny pihen összehajtogatva -, és kezei máris visszatérnek rám. Lepillant a nadrágomra, bólintva adok engedélyt neki. Ezt egyszer már megkapta, de van egy sanda gyanúm, hogy a mai alkalommal is minden tette előtt kikéri az engedélyem.

- Lehet egy kérésem? - töröm meg a csendet. - Szeretném, ha mindent úgy csinálnál, ahogy szeretnél. Úgy értem, nem kell mindig az engedélyemet kérned.

- Oké, de akkor én is szeretnék kérni tőled valamit. Pontosabban két dolgot.

Pára kezdi belepni a tükröt, nekem pedig egyre jobban melegem lesz már csak attól, ahogy Jeongguk engem néz.

- Szólj, mielőtt elérném a határt! Nem akarom átlépni, mint a múltkor. Illetve nagyon - közelebb hajol, ajkai a fülemet súrolják. - nagyon szeretném, ha olyan bátor lennél, mint régen. Mindenre vágyom, ami te vagy és képtelenség, hogy olyat csinálj, ami ne tetszene. Ne félj tőlem!

Nem félek.

Ajkai közé veszi az alsó ajkam, mire kiszakad belőlem egy nyögés, mert ezt az érintést sokkal erősebben érzem, az egész testem beleremeg. Ujjai a hátamra vándorolnak és - hallgatva rám - engedélykérés nélkül kapcsolják ki a melltartómat. Egálba kerülünk, miután az is lekerül rólam. Egyszerre nyúlunk a másik nadrágjához, én ügyetlenül kapcsolom ki az övét, míg ő egy szimpla mozdulattal kigombolja az enyémet és megszabadít attól is. Lerángatja magáról a sajátját, odébb rúgja, majd hirtelen mozdulattal a derekamnál fogva ránt közelebb magához. Érzem a bennem gyülekező vágyat, amitől összébb kell szorítanom a combjaimat. Mielőtt ő tenné meg először, két ujjamat beleakasztom az alsónadrágja korcába és elkezdem lehúzni, miközben nem szakítom meg vele a szemkontaktust.

- Atya világ - morogja, magamban elégedetten mosolygok. - Ennél szexibb már aligha lehetnél.

Szexi? Még soha senki nem hívott így. Kivéve azokat az ismeretlen férfiakat, akik láttak kamerán keresztül. De ők nem számítanak. Sose számítottak.

Ez az, ami átlendít egy bizonytalan ponton. Teszek egy lépést előre, majd még egyet, Jeongguk kénytelen hátrálni. Beérünk a zuhany alá, vízsugár áztatja el a hajam és a rajtam maradt fehérneműmet is. Jeongguk meglepett, de ámulatba ejtett tekintettel néz, mint akit teljesen lenyűgöztem. Megszólalhatnék, mondhatnám, hogy igen, őt akarom és készen állok az első, igazi próbálkozásunkra, ám a szavak feleslegesek lennének. Hiszen már jócskán benne vagyunk a próbálkozásba, ami eddig nagyon jól halad.