Az élet ünnepe

V. A TERVEK VIGASSÁGA

A TERVEK VIGASSÁGA

A napok érdektelenül teltek, Naruto úgy viselkedett, mintha minden rendben lenne, de látszólag csak megszokásból tette dolgát. Sasuke összeszorult mellkassal nézte a párját, ahogy próbálja feldolgozni a történteket. Mindennél jobban meg akarta oldani a problémát, és néha még azt is kívánta, hogy bárcsak tényleg ő ölte volna meg az Elöljárókat...mert ő nem követne el olyan piti hibát, hogy kettőt életben hagy.

A Tűz Földjének határától 30 kilométerre vertek tábort egy biztonságos sziklafal oldalában, de a helyzetüket két naponta változtatták. Természetesen minden létező csapdával és védelemmel állátták a környező területet, és az összes menekülőutat számításba vették támadás esetén. Ellenben egyikük sem akart annyira messzire menni, ahogy Kakashi utasította. Naruto a távolság fájdalma, míg Sasuke a fejében kibontakozó terv miatt.

Az aznap kifogott halakat vacsorázták szintén egymás oldalának dőlve, ahogy a csillagokat figyelték fejük felett. Naruto a tűzbe dobta a szálkát, majd fekvésbe csúszva, fejét Sasuke törökülésbe helyezett combjára fektette. A porcelán kezek automatikusan hajára csúsztak, amint Sasuke is befejezte vacsoráját.

- Tudod... - kezdett bele Sasuke, lepillantva Naruto szemeibe ezzel kitakarva azok elől a csillagokat. - ...sokat jelent, hogy egy pillanatig sem kételkedsz abban, hogy nem én tettem.

- Miért tenném? – mosolyodott el haloványan Naruto. – Hisz megígérted.

- És azok után, ami köztünk történt, bízol a szavamban?

- Nekem nem hazudnál – nézett komolyan a fekete íriszbe Naruto. – Soha nem is tetted. Csak volt... - kereste a megfelelő szavakat - ...amikor nem a helyes dologban hittél. – Egy mély sóhaj. – Ahogy talán én sem most.

- Mire gondolsz? – a vékony ujjak kitartóan masszírozták a szőke tincsek alatti bőrt.

- Hittem a falumban és az igazságában. Az értékekben, amit képvisel. De...mi van, ha vak voltam? – Sasuke sok mindent akart mondani egyszerre, és ugyanakkor semmit sem. Soha nem volt jó az ilyen dolgokban. – Mi van, ha az élet már sokkal hamarabb akarta, hogy észrevegyem a hazugságokat, de nem tettem? Azért mutatta meg nekem a sors Itachi – Sasuke kezei megakadtak a névre - történetét, a veled történteket...de nem érdekelt. Makacsul magamhoz akartalak láncolni egy olyan helyen, amely talán nem érdemelte meg a bizalmunkat.

Sasuke érezte a szavakban elnyomott kételyt, vágyakozást a tudásra, fájdalmat. De egyben ott volt a feloldozás is, hogy Naruto végre kimondta, ami a szívét nyomta. Pontosan ismerte ezt az érzést, ezért kivételesen tudta, mit feleljen, amikor komolyan a másik szemeibe nézett.

- Egész életedben hittél Konohában. Nem is... inkább a sok jó emberben, akiket ott megszerettél. Mindenhol vannak seggfejek, akik össze akarják törni a bizalmunkat. De amikor én sem álltam melletted, a falu és az emberek igen. És ha egyszer ennek vége lesz, ugyanúgy szükségük lesz rád.

- Sasuke... - hebegte Naruto szeretettel, miközben feltolta magát ülésbe a férfi mellett. Hitt Sasuke szavainak, és ezzel újra reményt érzett mellkasában...amit a napokban elhagyott valahol a sáros csatamezőn.

- Van egy tervem, amivel talán tisztázhatjuk a nevünket – kezdete Sasuke óvatosan. Most érezte a legalkalmasabbnak felhozni a témát. Naruto végre kezdte elfogadni a történteket, és kellően motivált a változásra.

- Hallgatlak!

- Szóval... - kezdte egy halovány mosollyal - ... az öregeket könnyű lehetett befolyásolni korábban, hogy ellenünk forduljanak. Azok már a saját nevüket is elfelejtik – legyintett Sasuke, mire Naruto felkuncogott. De jó is volt a fülének ez a hang... - Aztán, amikor kellően kiéleződtek a kedélyek, akkor lecsaptak. Valószínűleg úgy tervezték, hogy az alkoholra fogják, miszerint bennem elhatalmasodott a düh ennek hatására. Te pedig eléggé részeg leszel ahhoz, hogy ne vedd észre, ahogy lelépek, vagy hasonló. Sakura lehet, nem volt a terv része, de a Kakashi által elmondottak alapján lényegtelen. – Naruto határozottan bólintott, hogy folytassa. – Az, hogy még most is minket gyanúsítanak az Elöljárók, arra enged következtetni, hogy még mindig befolyás alatt állnak. Ha ezt meg tudnánk törni, talán kiderülne, ki manipulál a háttérben. Valaki olyan kell, aki közel áll hozzájuk, és azonnal tisztában volt az események lefolyásával velünk kapcsolatban is.