Lecke gyönyörből

Prológus

Történetünk egyik főszereplője egy nem átlagos kamasz. Loki, aki a maga tizennyolc évével többet megélt, mint sokan felnőtt korunkban, és azok, amiket megélt, nem voltak éppen kellemesnek mondhatók. Termete, öltözködése, gesztusai és beszéde alapján Loki bármelyik nemesi családba beillett volna. Arisztokratikus lénye azonban olyan tragédiák sorozatát fedte, amiken legtöbbünk sosem tudott volna túllépni, és amiket neki már nyolc évesen el kellett szenvednie. Előbb a nővérét veszítette el, aztán édesanyját, és nem sokkal a kilencedik születésnapja előtt a fiú teljesen árván nézett szembe a nagyvilággal. Akkor, mikor apja urnáját a közös sírba tették, megfogadta; bosszút áll. Bosszút áll azon, aki miatt a sok szörnyűség történt, habár nem ismerte, a nevét sem tudta, de arra tette fel az életét, hogy megtalálja, és a fejére olvassa a bűneit. Csak egyet tudott: az illető tanár. Ezért minden tanárt gyűlölt, mégis, tíz évvel később, pontosan egy tanár volt az, aki miatt képes lett volna lemondani a bosszúvágyról, és élvezni tudta volna azt az életet, a szerelmet, amiről mindig is álmodott. De akinek az élete tragédiákkal kezdődik, az később sem tud felhőtlenül örülni.

Másik főszereplőnk Thor, egy népszerűségnek örvendő tanár, közel a harmincöthöz, aki másra sem vágyik, csak hogy végre megtalálja azt, akivel boldog lehet, aki mellett elfelejtheti a múltat, azt, ami több, mint tíz éve kísérti, és aminek a bűnét magán hordja. Mélyen magába rejtve képtelen megszabadulni tőle, és ez megmérgezi minden napját. Amikor osztályába új diák kerül, első naptól kezdve érzi, más, mint a többi, és ahogy telnek a napok, egy izgalmas játék veszi kezdetét kettejük között, amiről hamar kiderül, nem játék, hanem annál sokkal több, és sokkal veszélyesebb is.