13.fejezet

386 22 0
                                    

Minori szemszög
Végre nyugodt minden, csendes és egyedül lehetek a gondolataimmal, amikor megérzem az egyetlen csakrát amit 2 napja folyamatosan. Várok egy kicsit, biztos elmegy ha meglát hogy itt vagyok. Most már érzem a tekintetét magamon, igazából a hátamon mivel háttal állok neki hála Kami-sama-nak. Kezdek egyre zavarban lenni, ugyanis már vagy 5 perce csak néz. Muszáj szólnom neki.

- Már elnézést de ha nem megy el akkor legalább elfordulna hogy fel tudjak öltözni?! ~ennél jobbat nem tudtam kitalálni. Még egy perc és megéreztem távolodni. Fellélegeztem, ezután gyorsan magamra kaptam a ruháimat, meg fogtam a vizet és vissza indultam.
Amikor vissza értem ott ült egy fa tövében és olvasott.
Nem néztem rá, mert akkor biztos hogy tiszta vörös leszek, ezért tüzet gyújtottam és elkezdtem vizet forralni.

-Instant ramen jó lesz?

-Nekem megfelel. ~ bólintottam még mindig rá sem nézve. Ki vettem a táskámból a dobozokat és  2-2 pár pálcikát. Levettem a dobozokon lévő fedőt, öntöttem mindkettőbe vizet, majd rájuk helyeztem ismét a tetöjüket. 10 perc múlva neki állhattunk enni. Össze pakoltuk a szemetet és bele tettük a táskáinkba.

-Akkor én felmegyek arra a fára, ott jobban belátok mindent. ~ mondtam, utána felugrottam és egészen addig mentem ameddig nem találtam olyan vastag ágat amire leültem. Amikor kiszemeltem a nekem megfelelőt leültem, a hátam neki döntöttem a vastag törzsének és figyeltem. Bagoly huhogás, tücsök ciripelés talán még pár denevért is láttam csapkodni. Ha jól gondolom, mivel elég gyorsan haladunk, talán holnap este ilyenkor már elérjük a célunk. Ha, persze minden jól megy. Amikor kezdtem unni akkor azzal ütöttem el az időm hogy klónokat hoztam létre, amiket vissza is vontam, ezt csinálgattam egy darabig, hogy a csakrám is lejjebb menjen. Megéreztem 3 vissza taszító és 1 tiszta csakrát, tőlem eléggé arrébb, így oda mentem megnézni és lám kiket láttam megint...

-Uchia Sasuke, néha az az érzésem hogy soha nem szabadulok meg tőled. Karin neked viszont annál kicsit jobban örülök. Suigetsu és... benned kit tisztelhetek? ~ néztem egy narancssárga hajú férfira. Nem szólalt meg, a fiatal Uchia-ra nézett aki bólintott neki.

-A nevem Yugo.

-Yugo hát persze! A sárgarépa hajú, hallgatag barátom.

-sss...sárgarépa? Te voltál lent a tömlöcben.Te hoztál nekem titokban  mochi-t amit, az egyik faluban vettél. Azután még 3 – szor jöttél, végül már nem. ~a mondani valóját boldog megilletődöttséggel, majd az utolsót csalódottan mondta.

-Hát, igen. Tudod ez hosszú, de a lényeg az hogy Orchi – nak nem tetszett hogy elkényeztetem az egyik „erőforrását”, ezért el akart tüntetni az útból, így pár napig bezárt az egyik tömlöcbe, amíg a „bogara”(Kabuto=bogár) nem végez az összes kísérlettel, de keresztbe húztam a számításait azzal hogy megszöktem, megkerestem, fel vettem Sasuke alakját és megöltem, viszont pechemre a „nagyúr” is.. ~mutattam a fekete hajúra-... akkor ért „haza”. Találkoztunk, de nem volt egyedül ugyanis a 4-ik Kazekage is vele volt, így vissza vitt Sunagakure-ba.

-Miattam? Én... sajnálom

-Ugyan, ne butáskodj.

-Sasuke, én ellene nem teszek semmit.

-Ugyan Jugo, Minori ellen semmi rosszat nem akarunk tenni, hiszen mindannyiunknak segített, nekem például akkor amikor Kabuto mérget adagolt a  vizemhez, de Minori csinált ellen mérget.

-Nekem segített a rabok vissza toloncolásában, mikor egyszerre  lázadtak fel.

-Nekem pedig erősebbé válnom~ szólt fel az Uchia is.

-Ez megható srácok meg minden de akkor ti mit csináltok itt?

-Az Akatsuki-hoz tartunk. Egyébként Naruto is itt van?

-Sajnos csak én meg a sensei. De átadhatom az üdvözletem.

-Még mindig olyan gyenge?

-Te még mindig olyan gyenge vagy?

-Én nem vagyok gyenge.

-Mennyi is volt az állás? 201-167 az én javamra?

-Mindig tudtam hogy erős vagy Minori, de ennyivel lekörözött, Sasuke komolyan? ~ kérdezte tőle a fehér hajú fiú.

-Figyelj Sasu, nem sokára őr váltás szóval ha szeretnél találkozni Kakashi-sensei-el akkor felőlem nyugodtan maradj, de ha nem akkor azt ajánlom hogy menj el.

-Kegyetlen vagy mint mindig.  Srácok! Tovább állunk.

-Yugo!

-Hmm? ~nézett rám vissza

-Vigyázz magadra, remélem még találkozunk.

-Igen, én is. Rólad tudom hogy tudsz vigyázni magadra szóval... sok sikert.
~bólintottam.

-Pedig kezdtem remélni hogy újabb pontot írhatok a számlámra. Hmm, na mindegy. Szóval be akarnak lépni az Akatsuki-ba? ~ vissza mentem az őr helyemre, nem sokkal azután Kakashi jött fel.

-Leváltalak. Menj pihenni.

-Rendben. Sensei!~ elindultam, de vissza fordultam ugyanis elfelejtettem szólni.~-Találkoztam Sauke-val, Karin-al, Suigetsu-val és Yugo-val, akik az Akatsuki-t keresik, mert be akarnak lépni.

-Értem. De miért?

-Gondolom hamarabb megölheti Itachi-t. Vagy valamilyen információ miatt. De mindegy én megyek.

-Rendben. Jóéjt.

Hatake Kakashi X Minori(befejezett) Where stories live. Discover now