5. Az ügy

1.3K 69 6
                                    

Amikor felkeltem, olyan 7 óra lehetett. A többiek még alszanak Megpróbáltam halkan felkelni a kanapéról. Én Olivia combján feküdtem, Dean pedig a vádlimon. Gyorsan lehámoztam magamat róluk és kimentem a mosdóba. Megmostam az arcom, hogy felfrissüljek, de a fejfájásom nem múlt. Kimegyek a konyhába kávét főzni. Szombat reggel van. Egész héten nem jártunk be az órákra. Bár Dean apja, már mondta, hogy az órarendet megbeszéli a rektorral, remélem a heti hiányzásunkat is. De, hogy őszinte legyek. Nem is érdekel. Megoldottunk egy gyilkossági ügyet. És ha ez még nem elég, akkor hamarabb, mint a rendőrség.

- Jó reggelt. - szól oda hozzám Dean felriasztva gondolataimból.

- Úristen. - kiáltok fel halkan. - Esküszöm te fogsz a sírba vinni. - mondom Deannek.

- Akkor megbeszélhetjük? - kérdezi és tudom, hogy mire gondol.

- Előbb igyál egy kávét. - csúsztatom elé az elefántos bögrét.

- Ez lesz a rendszer? - kérdezi az elefántos bögrére mutatva.

- Még szép. - mondom neki.

- Sajnálom, hogy olyat mondtam neked, pont akkor. Amikor elmesélted a múltadat. Bunkó volt tőlem. - kér bocsánatot tőle.

- Nem haragszom, de ha még egyszer ilyen említést teszel, akkor le fog repülni a fejed. - jelentem ki komolyan, de elröhögöm magam. - Amúgy, hogy van az arcod? - kérdezem, mert elég csúnyát kapott.

- Hogy őszinte legyek, meg se néztem. - mondja.

- Jézusom. - kiáltok fel színlelt megijedéssel, amikor meglátom a szeme alatt lévő lila foltot.

- Mi az? - kérdezi. Beparázott, mivel azonnal fut a mosdóba, hogy megnézze, hogy néz ki az arca. Én eközben a konyhába kacagok, hogy bevette.

- Teee. - jön ki a fürdőszobából. - Ez csak egy kicsi folt. - mondja és felém közeledik. És erre nem számítottam. Elkezd csiklandozni.

- Jaj, kérlek ne. - mondom röhögve. - Ne, ne, nagyon csikis vagyok. - amilyen halkan tudok úgy sikítom a fülébe. - Elég. - mondom neki, de csak röhög tovább. De végül abba hagyja. - Jaj. - mondom sóhajtva, de ő csak nevet rajtam.

- Jó reggelt látom kibékültetek. - köszönöm Olivia.

- Csinálsz nekem egy kávét, ha már a pult mögött állsz? - kérdezi. Bólintok. - Akkor - fordul oda Deanhez. - Apád most felvesz minket gyakornoknak. - jelenti ki. - Ugye nem papír munkát kell végeznünk? - kérdezi Olivia. Ezen én is gondolkodtam, mert általában azért vesznek fel asszisztenst vagy hasonlót, hogy ezek végezzék el a papír munkát.

- Szerintem akkor nem ragaszkodott volna mind a négyünkhöz. - magyarázza Dean. Igaz.

- Várjatok. - int Dean az ujjával, hogy épp hívja valaki. Bemegy a szobájába és becsukja az ajtót. Magamhoz veszem a bögréjét.

- Te meg mit csinálsz? - sétál a konyhába Sam.

- Semmit. - mondom röhögve és előveszem a sótartót.

- De gonosz vagy. - mondja Olivia.

- Megcsikizett. - vonom meg a vállam ők is próbálják magukba tartani a röhögést. Két kanál sót teszek a kávéjába és jól elkeverem. Mindhárman ülünk és iszogatjuk a kávénkat, amikor Dean visszatér közénk. Beleiszik a kávéjába és egyenesen rám köpi a bögre tartalmát.

- Ne már. - mondom nevetve.

- Úgy tűnik nem jött be a terved. - mondja Sam.

- Karma. - kiáltja Olivia röhögve.

Itt kezdődött, itt is ér végetWhere stories live. Discover now