A Mennyország Titkai ~H.S.~ BEFEJEZETT

❸❸

- Fent vagy?- kukkantott be Eleanor az ajtón.

Korán volt még, de a ház neszei rég beindultak: a papa nehézkésen csoszogott az ablakom alatt, a kakas ébresztgetett, a mama a konyhában sertepertélt, az énekesmadarak a fákról trallaláztak, a lovak pedig a távoli karánokban prüszköltek. Mindenki tudta, hogy mi vagyunk a koránkelős csapat.

- Bújj beljebb- intettem neki szelíden fejemmel. Eleanor óvatosan becsukta maga mögött az ajtót, majd helyet foglalt mellettem a széken.

- Na, kapom a jó kis anyai fejmosást?- mosolyogtam rá kínomban. A tegnapi nap után mást már nem is nagyon várhattam el.

- Eleget kaptál már a minap - nevetett fájdalmasan.- Engem inkább az zavar, hogy mennyire közel kerültél a szomszéd sráccal.

Szemöldököm azonnal az égbe szökött. Miért van mindenki annyira egymás ellen?

- Nem jól fogalmaztam, ne haragudj- olvasta le az ellenszenvet az arcomról.- Nincs bajom a szomszédokkal, tényleg. Nem igazán tudok róluk olyan dolgokat, amiért haragudnom kéne rájuk. Igazából csak azért nem állok ki mellettük, mert az ellenkezőjét várja el tőlem a nagyanyád.

- Eleanor, mi történt a két családdal, hogy ennyire utálják egymást?

- Nem vagyok benne biztos, hogy tőlem kéne megtudnod...

- Akkor ne is mondd el a történetet. Csak adj meg egy kevés információt - kérleltem.

Mióta már Emery naplója nincs a tulajdonomban, kénytelen voltam emberekből kicsikarni a válaszokat. Annyi biztos, hogy kerüljön bármibe, utánajárok a múltnak.

- A mamádnak két lánya volt- dőlt hátra megadva magát Eleanor.- Az anyukád, Audrey és a másik lánya, Emery. Gondolom nem lepődsz meg, ha azt mondom, mindkettőbe jutott elég rebellis vér.

- Anyába is?- nevettem fel meglepetten. Anya mindigis a visszafogottságáról és a szigoráról volt híres. Sosem tudtam volna elképzelni más naplójával a kezében.

- Igen, az anyukád is -mosolyodott el.- Történt egyszer, hogy a te drága nagynénéd, Emery, megismerkedett a szomszédokkal, pontossabban Asherrel. Jóképű és csinos fiatalember volt, mint amilyen szép lánynak mondhattuk Emeryt is. Nem is telt sok időbe, hogy a két fél megtetszett egymásnak- mesélte izgatottan, mintha csak egy gyereknek olvasna tündérmesét.

- Igen, erről hallottam. Na de mi történt utána? Minden olyan szépen alakult közöttük...

- A nagyanyád hozzájutott néhány információhoz.

- Megtudta, hogy Asherék parasztcsalád.

- Nem, nem pont. Ugyan erről tudott, de az nem szúrt annyira szemet neki. Viszont az, hogy a lánya egy olyan fiúval csatangol a földeken, akinek közben van egy szeretője, na az már nem tetszett neki.

- Tehát akkor igaz...

- Bizony ám...- bólogatott fájdalmasan.- Tudod ki az a nő?

- Ki?

- A te hősszerelmesed anyja.

- Hát igen, erre nem volt nehéz rájönni- bólogattam ajkamba harapva.

- A mamád nem merte hogy elmondani Emerynek, hogy a szerelme egy kétszínű balfék, ezért megpróbálta őket elszakítani.

- Nem igazán járt sikerrel.

- Hát...- vett mély levegőt- nem. Emery egy nagy lázadó volt, szeretett anyja akarata ellen menni. Ezért aztán titokban találkozgatott a fiúval.

- Tehát erről a mama már nem tudott?

- Egy ideig nem, de aztán hozzá is eljutottak a hírek.

- Emery babát vár-  vettem ki a szájából szót.

- A-a, nem éppen- nevetett szórakozottan Emery.

- Hát akkor?- lepődtem meg.

- Asher megkérte a kezét.

- TESSÉK?!- riadtam meg.

- Na, mi van, a híres nyomozó csapatotok Mabellel mégsem olyan tuti?- nevetett egy győzelmes pillantással megajándékozva.

- Te tudtad, hogy Mabellel...- torzult el az arcom.

- Mit gondolsz, Mabel kitől szedte azt a sok információját, a nagyanyádtól?- kacarászott szórakozva rajtam.

Bambán néztem magam elé. A mi kis titkos kutatásunk nem is volt olyan titkos, mint azt gondoltam.

- De hát a napló nem is ír arról, ho...- suttogtam magam elé. Amint észrevettem, hogy ezt hangosan is kimondtam, rémülten csaptam a számra.

- Te olvastad a naplót?!- kerekedtek ki Eleanor szemei.

- Nem...- nyekeregtem egérvékony hangon.

- Lizzy!- tátotta el a száját leszidva engem.- Belopóztál a nagynénid szobájába, és elvetted a tulajodnát?!

- Bocsánat!- temettem vörös fejem a tenyerembe. Szerényen mosolyogva néztem fel rá, várva a könyörületét. Eleanort nem volt nehéz meggyőzni a bociszemekkel.

- Hát most csalódtam benned- jelentette ki komoly hangon.- Azt hittem, gyorsabban fogod leleplezni az összefüggéseket, de ezek szerint lassabb a felfogásod, mint a nagyapádnak.

- Várj - kaptam el a kezem fejem elől.- Mi?

- Lizzy!- nevetett látva a reakciómat.- A mamád már érkezésetek előtt óva intett, hogy mindenbe bele fogjátok ütni az orrotokat Mabellel, ezért jobb, ha bezárja Emery szobáját. Mégis megfeledkezett róla.

- De hát akkor végig tudtátok, hogy olvasom a naplót?

- Neeem, dehogy!- intett le. - A nagyanyád még most sem tudja, hogy a napló nincs a helyén.

- Háát..- nyekeregtem kínomban.- Egy ideig nem is lesz, he-he...

- Miért nem?- zavarodott össze.

- Én azt hiszem... Hát... Valószínűleg elhagyhattam, vagy én nem tu-...

- MIT CSINÁLTÁL?!- lobban lángra Eleanor.

- Hát izé... magammal vittem Harryékhez, és nem volt ott, ahol hagytam.

- Tehát otthagytad a barátodnál? A családod legnagyobb ellenségének a házában hagytad az egyetlen fennmaradt írásos emléket a nagynénédről?

- Hát... Így is felfoghatjuk a dolgokat- vakargattam szégyenemben a karom.

- Istenem!- kapott homlokához.- Lizzy, ha ezt megtudják a nagyszüleid...

- De nem tudják meg, nyugi! Harry megkeresi majd, minden rendben lesz!- biztattam egyszerre őt és magamat is.

- Lizzy, ezzel tényleg nagyon... Ah...- nyöszörgött Eleanor.

- Ne haragduj rám, kérlek- varászoltam angyali tekintetet az arcomra.

- De igenis haragszom!- vágta rá, ám a komolytalanság ott lappangott a hangjában.

- Légyszi-légyszi-légyszi-légyszi- könyörögtem neki az amnesztiáért.

- Csak ha megígéred, hogy a helyén lesz az a napló.

- Rendben, ígérem- öleltem őt meg hevesen.- Köszi, Eleanor, tényleg!

- Na, szállj le rólam szépen- mosolygott a szemét forgatva.- És amit most mondtam, az köztünk maradjon!

- Hallgatok, mint a sír- cipzároztam be a számat.

Remélem nem kellett hangoztatnom, hogy e zalól Harry és Mabel természetes kivételt képeznek

⊰᯽⊱┈──╌❊           ❊╌──┈⊰᯽⊱