A Mennyország Titkai ~H.S.~ BEFEJEZETT

❸❼

⊰᯽⊱┈──╌❊     ❊╌──┈⊰᯽⊱

- Na, mi volt?- pattogtam örömömben, amint átengedtem Harryt az ablakon.

-Előtte egy csókot- csücsörített megvárakoztatva.

- Mondd már, hogy mi volt, és utána esküszöm agyoncsókollak!-

Miután a mama nagynehezen beadta a derekát, és én örömtáncot jártam Lollyval a partneremként, az egész napom annyira felvillanyozódott, hogy csak Harry nemleges válasza szomoríthatott volna csak el.

- A kis türelmetlenje- fonta keresztebe duzzogva karjait.

- Harry, ne nyírd az idegeimet, kivele, mi volt!

- Hogy mi volt?- tette fel a kérdésem ismét.- Kész tébolyda, az volt!

- Ó, istenem- kaptam arcomhoz kezemmel. Ujjaim közül kilestem, úgy kukucskáltam a fabulázó Harryre.

- Apa csak úgy lángolt a haragtól, Olívia sírt a kiabálások miatt, Robin megszeppenve nézte, mi történik, anya pedig apát próbálta nyugtatgatni. Mit ne mondjak, gyorsan a lovak közé csaptam. Se szó se beszéd lesétáltam az előszobába, és megvártam, amíg apa szentel egy kis időt rám a sok elintézni valója mellett.

- Tehát nem mentek valami fényesen a dolgok.

- Hát hogy is mentek volna?- nevetett fel.- Egy olyan családban, mint a milyenk, ez egy lehetetlen kérés. De hát nem is foglalkoztunk a békés hangnemmel. Repkedtek a jelzők és a sok káromkodás. Anya nem tudta kit csitítgasson, engem vagy apát. Ugyanolyan hangosan kiabáltunk egymással, elvörösödött fejekkel és ökölbe szorított kezekkel. Én viszont nem hagytam, hogy egy nemleges válasszal zárjuk le a témát. Addig veszekedtem, addig, hogy apa már nem bírta: Olívia bömbölt, Robin falfehéren meg sem mert szólalni, anya pedig egyideg volt tőlünk. Így egy olyan negyvenkét perc civakodás után téglavörös arccal és az erektől kidudorodó nyakkal azt üvöltötte a képembe: LEGYEN!

- Istenem, de büszke vagyok rád- öleltem meg szorosan és ezalkalommal én kezdtem el őt össze-vissza puszilgatni.

- Csak remélni tudom, hogy a te bociszemeidnek sem tudtak ellenállni- kuncogott Harry élvezve, ahogy szám végigjárja az arcát. Szeme csukva volt, orra alatt egy elégedett mosoly ült.

- Nem tudtam, hogy ilyen erényekkel is rendelkezem- húzódtam el végül tőle.- De igen. Meggyőztem őket.

Harry a hírt meghallva újabb ölelésbe fogott, ezúttal olyan erősbe, hogy a szuszt is kipréselte belőlem. Lábaim nem érték a talajt, a levegőben himbálóztak, ahogy erősen magához szorított. Álla vállamon pihent, majd belefektette fejét a nyakhajlatomba, és vett egy mély levegőt. Élvezte, hogy az övé vagyok.

- Halkabban kuncogj, még meghallanak- csitítgattam nevetve.- Most pedig mondd, melyik nap jó nektek?

- Apával a holnapban egyeztünk meg.

- Ejha, elég közeli dátum- húztam el a számat.- Na, és hány fővel számoltatok? Eleanornak is jönnie kell, ő már szinte családt-...

Harryben megállt az ütő, szemei kigúvadtak.

- Várj, mi? Azt hittem nálatok lesz a vacsora.

- Mi?!- kerekedtek ki a szemeim.- Én meg azt hittem, nálatok!

- A francba!- túrt idegesen a hajába. Ezt annyiszor csinálta már, hogy észrevettem, ez a jele frusztrációjának.

- Most mit kezdünk magunkkal?- rágtam körmeimet idegesen.

A holnapi nap le volt fixálva, mi meg még azt sem találtuk ki, hol eszünk, nem még hogy mit, vagy hány óra tájban.

- Mi lenne, ha a tónál tartanánk egy pikniket?- csillantak fel Harry szemei.

- És az ételt meg mondjuk...- gondokodtam, majd felvillanyozódva kiáltottam fel: - attól a lepényestől hozhatnánk, akinél először voltunk!

- Miss Gillverttől, tényleg!- kiáltott fel vidáman Harry.- Ez egy remek ötlet! Hogy az én szerelmemnek milyen jó ötletei vannak!

- Azért te sem panaszkodhatsz- böktem oldalba.

- Tehát akkor holnap, a tónál- mosolygott rám Harry. Ismét előjött bennem az érzés, hogy úgy bámul rám, mintha valami megismételhetetlen gyönyörűség lennék.

- Olíviánál felejtettem a pokrócomat, amikor felolvastam neki. Mit szólsz, ha azt elhoznátok, arra mindannyian ráférünk.

- Remek! Te hozod a te családod, én az enyémet, és mondjuk négy órakkor találkozunk a parton! Akkorra már nem is tűz a nap, de még lehet mártózni a vízben, ha úgy adódik.

- Istenem, édesem, látod, a végén minden jól alakul!- öleltem őt meg a hatalmas örömhullám közepette. Harry erősen visszaölelt, szívott egy újabb mély lélegzetet illatomból. Annyiszor érintkeztem már így vele, hogy elmúlt a furcsa, aggasztó érzésem, miszerint a mellem hozzáér egy idegen test mellkasához. Olyan otthonosan éreztem már magam Harryvel, mintha gyerekkorunk óta játszottunk volna a kertben.

- Akkor négykor, a tónál- húzódott el tőlem.

- Te hozod a pokrócot, én pedig hozok vizet, hogy ne legyünk szomjasak.

- Na, de a lepényeket ki fogja megvenni?- hümmögött egy újabb kifogásolni valón rágódva Harry.

- Mi lenne, ha csak azután vennénk meg, hogy mindenki megérkezett a parta, és mondjuk a gyerekekkel elmehetnénk megvenni az ételt. Mindenkitől megkérdezzük, milyent szeretne, és egyszerre elhozzuk. Úgyis sok kézre lesz majd szükségünk. Egyedül nem hozhatjuk haza mind a ... hány lepény is fog kelleni?

- Én bevágok egyet, Olívia csak a szélét fogja rágni, Robin simán kivégez egy egészet, apának kettő kell, anya pedig elvan egy félen.

- Akkor ez hat. A papa szintén megesz egyet, a mama elég nagyétkű, úgyhogy simán ellesz egy egész lepénnyel, Mabellel pedig megosztozunk, gondolom Eleanor és anya pedig egyet fognak félbetörni. Tehát telibe tíz lepényre lesz szükségünk.

- Na, akkor ahhoz kell bizony a sereg!- kerekdtek ki Harry szemei a mérték hallatán.

- Tehát akkor amíg mi elugrunk a lepényekért, a szülők Eleanor felügyeletében megpróbálják egymást nem kinyírni, és talán még egy értelmes beszélgetés is kialakul közöttük. Áll az alku?

- Áll- bólintott határozottan.

- Viszont menned kéne, mert ha holnap nem találnak időben az ágyadban, akkor aztán lőttek a harmonikus összejövetelnek- húztam őt az ablak felé.

- Pedig úgy maradtam volna...- biggyesztette le csalódottan az ajkát.

- Ha minden a terv szerint halad, ezek után nem kell majd titokban egymásnál aludnunk. Csak egy éjszaka, Harry. Utána egész éjjel a tiéd vagyok.

- Ajánlom is- kacsinott megkapaszkodva a tornácban, majd egy begyakorolt mozdulattal kimászott az ablakon.

Mi van velem, és a sok félreérthető megnyilvánulással?

⊰᯽⊱┈──╌❊          ❊╌──┈⊰᯽⊱