*Ötös szemszöge*
Most van az idő amikor várakozunk. Ha tetszik ha nem. A szemet gyártó cég előtt ülök egy furgonban és várom a célszemélyt aki hamarosan nagy zűrt fog okozni. Nem is kicsit. De az emberek csak jönnek mennek. Persze egyetlen egy félszemű sincs.
- Ötös? - kopogott valaki az ablakon.
- Mi a francot keresel te itt?! - kérdeztem ingerülten drága testvéremtől Luthertől.
- Miben sántikálsz? - ült be a furgonba nagy nehezen de már attól tartottam felborítja a járművet.
- Szerintem nem tartozik rád. - néztem továbbra is ki az ablakon. - Honnan tudtad, hogy itt vagyok?
*ekkor hátra nézett ahol Klaus és Mia nyugisan ücsörgött*
- Mia! Mekkora egy spicli vagy.. - forgattam meg szemeimet.
- Nem mondtam semmit, pusztán csak követtek engem. - tette karjait karba.
- Szóval mit csinálsz itt? - ismételte meg magát Luther.
- El mondtam már, hogy nem tartozik rád. Most pedig szedd magad Klaussal és menjetek haza.
- Mi az, hogy a barátnőd maradhat de mi nem?! - akadt ki Klaus.
- Ő nem a.. - szorítottam össze a szemeimet a testvérem ostobaságán. - Csak menjetek mindannyian!
- Nekem bizony nem fog parancsolni egy taknyos gyerek. - cukkolt fel Luther mire dühösen elkaptam a kabátja nyakát.
- Most fogd fel amit mondok te agyatlan gorilla! - sziszegtem fenyegetően. - Most fogjátok magatokat és szépen haza ballagtok, mert rohadtul nem tartozik rátok az amit csinálok.
- Hát... - köhintett Mia ezzel utalva arra, hogy de nagyon is rájuk tartozik hisz lehet meghalnak.
- Csitt! - fordultam Mia felé és el engedtem Luthert.
- Akkor is tudom, hogy sántikálsz valamiben és megfogom tudni mi az. - mutatott rám fenyegetően.
- Basszus Luther inkább menj és segíts egy néninek aki elvesztette a táskáját ne nekem prédikálj!
- Tudod Ötös..már kiskorunktól fogva jobbnak hitted magad mindannyiunktól. - nézett egyenesen a szemembe. - De jól tudod, hogy te is ugyan olyan elcseszett vagy mint mi mindannyian.
- Tévedsz Luther. - fordultam oda hozzá. - Pontosan tudom, hogy jobb vagyok nálatok.
*erre már nem mondott semmit így újra az épületre koncentrálhattam*
A furgon pár pillanattal később feljebb emelkedett ami azt jelentette ki szálltak a felesleges utasok.
- Láttál már gyanús személyt? - jött a kérdés hátulról mire ijedtségemben megugrottam.
- Mi a fenét keresel még te itt?!
- Segítek. - ült előre az anyós ülésre Mia. - Végül is négy szem több mint kettő.
- Miért nem pihensz inkább? - fordultam felé de nem tudtam nem észre venni az öltözékét amit ő is észre vett.
- Ne nézz így! - mordult rám. - Allison kereste nekem ezt az ruhát, de csak ez az egy ami mondhatni a méretem.
- Kedves. Nem is tudom honnan vannak ilyen ruhái amikor kiskorunkban mindig csak az egyenruha volt. - mondtam unottan miközben ismételten az ablakon bámultam ki.
~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
Mi van ha nem ma veszi meg?! De már nem várhat sokáig. A napokban kell megtörténnie a balesetnek mégis egyetlen egy félszemű embert se látok.
Bár ki akarna szemet venni zárás után? Lehet már haza kéne mennünk pihenni.
YOU ARE READING
The Umbrella Academy: Nyolcan
ActionA család vissza kapja rég elvesztett testvérüket. Vajon össze fognak a világ megmentése érdekében? És még egy új emberrel is bővül a család?