The Umbrella Academy: Nyolcan

55.Rész ~Összetartó Család~

*Ötös szemszöge*

- Mégis ki? - ült le a másik fotelbe Luther is.

- Én. - feleltem, mire mindenkinek leesett az álla.

- Hogy micsoda?! - emelte meg a hangját Allison is.

Oh de tudtam, hogy így fognak reagálni. Bár hogyan máshogy lehetne reagálni erre?!
Nagyon rég volt már ha így vesszük és nem gondoltam, hogy tudniuk kell. De az Isten szerelmére mennyi volt erre az esély?!

- Természetesen nem először járok 1963-ban. - ültem le én is a kanapéra. - Akkor még a biztonságnál voltam és új feladatot kaptam.

- A feladatod Kennedy meggyilkolása volt. - következtetett Mia.

- Akkor ezért nem akartad, hogy megmentsem Kennedyt. - ugrott fel indulatosan Diego a fotelből.

- Alapjáraton se szabad megmentened, mert ez a múlt és nem változtathatod meg egy ekkora cselekvéssel. - álltam fel én is dühösen.

- De várjunk! - állt fel Mia is közénk állva, majd vissza ültetett mielőtt egymásnak estünk volna. - Miért Reginald tette meg? Miért nem te?

- Én akkor már a kiszálláson gondolkodtam. - nyugodtak le a kedélyek. - Már készültem a munkám elvégzésére mikor eszembe jutott egy újabb képlet.

- Képlet? - vonta fel a szemöldökét Allison. - Az a képlet?

- Annak egy darabja. - feleltem. - Akkor állt össze az egész és megszületett a hazajutásom képlete.

- Várjunk megint! - állított le Luther. - Miért nem akkor jöttél haza?

- Úgy terveztem, de a "társam" - imitáltam idézőjeleket, - közbe vágott. A "nagy" pillanatról lemaradtam és nem tudtam ki lőtte le az elnököt. Azt hittem valami értéktelen kis ügynök, de a felvételből ítélve Reginald volt az. Utána pedig egyszerűen haza mentem. Viszont még aznap este kaptam egy új megbízást az elcseszett munka miatt miszerint.... - itt Miara néztem és meg álltam a beszédben. - A többit már össze lehet rakni.

- Akkor ha jól értem nem csak egy problémánk van.

- Ha az érkezésünkkel megzavartuk az idővonalat és így terrortámadás is lesz Kennedy gyilkossága alatt akkor lehet a döntésemet is megzavarhattuk akár.

- Vagyis holnap ide fog jönni az idősebbik éned, hogy kinyírja Kennedyt? - kérdezte Allison. - És ha te, vagyis ő öli meg és nem Reginald akkor az is bezavarhat?!

- Én vagyok az idősebb, testileg viszont ő. De amúgy igen, az is meg lehet. - sóhajtottam. - Szóval magammal is kell foglalkozni, azaz meg kell állítanunk.

- Akkor ketté kéne válnunk, nem? - kérdezte Mia. - Az egyik csapat megy a robbanáshoz, a másik pedig az idős Ötöshöz.

- Hát akkor ez egyszerű. Én, Allison és Klaus megyünk a robbanáshoz. Te meg Mia és Luther pedig a másikhoz. - mondta Diego.

Oh, ha ennyire egyszerűek lennénk a dolgok sokkalta boldogabb és nyugodtabb életünk lenne. Na de a mi életünk soha, de tényleg SOHA nem lehet nyugodt és zökkenőmentes.

- Na igen...ennél is van egy kis bökkenő. - túrtam a hajamba. - Ismeritek a Paradoxon Pszichózist?

- Parado.. mi?? - néztek rám mindannyian értetlenül.

Mit is várok tőlük?

- Igaz, hülye kérdés volt. - forgattam meg a szemem. - A Paradoxon Pszichózis akkor jön létre, amikor egy adott idősíkon ugyan az a két személy tartózkodik.