Túlfűtött vágyak♡ [J.B.B.] [BEFEJEZETT]

♡1♡

Kedd

Ma reggel is az első gondolatom az volt mikor felkeltem, hogy a toronyba teszek egy látogatást.

Nemrég érettségiztem, úgyhogy már szabad vagyok végleg.

Rápillantottam az órámra ami negyed tízet mutatott.

Megnéztem a telefonomon a dátumot mire leesett milyen nap is van.

A SZÜLETÉSNAPOM!!

Ahogy ezt realizáltam, kipattantam az ágyból.

Elmentem lezuhanyozni és fogat mosni.

Ezután dobtam fel egy kis natúr sminket, ami nálam korrektort és szempillaspirált jelent.

A tükörbe belenézve elgondolkoztam.

19 éves lettem...

Vajon változtat ez valamin?

A gondolataim elhessegetve, elmentem felöltözni.

Felvettem egy fehér Oversize felsőt és egy szakadt farmer nadrágot.

Egy fehér, deszkás, Nike Air Force cipőt húztam a lábamra.

Vettem fel pár nyakláncot és gyűrűt is, hogy feldobjam a szettet.

Megreggeliztem és útnak indultam.

Gondoltam megyek deszkával, úgy gyorsabb.

A torony felé vettem utamat. Az út alatt többször is furcsa érzésem volt.

Olyan, mintha követnének.

De nem nagyon foglalkoztam vele csak siettem a Bosszúállókhoz.

Amikor beértem a toronyba a portás rögtön felismert és be is engedett.

A deszkámmal a kezembe tovább is mentem a liftig majd beszálltam.

Megnyomtam a 3. emelet gombját és már ment is felfele.

A lift csilingelésére felkaptam a fejemet.

Nyílt az ajtó, én pedig kiléptem.

Senki sehol.

Letámasztottam a deszkámat a lift mellé.

Bementem a konyhába és szétnéztem, de üres volt.

Nappaliba menet, hallottam pusmogásokat.

Aha...szóval így állunk...

Ahogy beléptem a nappaliba mindenki előugrott.

Natasha annyira nagyot ugrott, hogy megbotlott a kanapé sarkában és majdnem hasra esett.

- MEGLEPETÉÉÉSS!! BOLDOG SZÜLINAPOT LINA!! -hangzott el egyszerre mindenkitől.

Itt volt mindenki: Nat, Steve, Sam, Clint, Tony, Pepper, Bruce, Wanda.

Natasha odaszaladt hozzám egy ölelésre.

- Hát szia! Boldog születésnapot hugi! -mondta mosolyogva és összeborzolta a hajam.

- Köszi Nat! A szívbajt hoztátok rám, de nagyon cukik vagytok! -mondtam mosolyogva.

- Hát figyelj, Natasha ötlete volt, hogy lepjünk meg. -mondta Kapitány nevetve.

- Jaj, ne értsétek félre nagyon tetszett, csak majd összeszartam tőle magam. -mondtam nevetve.

- Na! - mordult rám Steve.

- Jaj, nyugi már tata, én mindig így beszélek, nem tűnt még föl? -nevettem tovább.

Nat megbökte vállamat, ezzel tudatva, hogy beszélni akar velem.

-Figyelj, Lina. Az a helyzet, hogy pár napja felfigyeltünk valakikre akik rólam akarnak informálódni. Fogalmunk sincs minek kell nekik infó rólam, de ezek rossz emberek. A lényeg, hogy szeretném ha ideköltöznél a toronyba hozzánk. Legalább addig amíg el nem tűnnek innen ezek a gyanús alakok. -mondta mélyen a szemembe nézve.

- De ehhez nekem mi közöm van? Jó értem, hogy a nővérem vagy de ez nem indok. -néztem rá.

Nem mintha nem örülnék neki, hogy ide költözhetek.

- Hát tudod, pár napja figyeltük őket, a mozgásterüket és kicsit sem bíztató, hogy a házad körül somfordálnak fel-alá. -ahogy Nat ezt kimondta, én lefagytam.

Úgy tudtam, hogy valaki figyel és követ de én nem is foglalkoztam vele.

A merengésemből Nat rántott ki egy csettintéssel az orrom előtt.

- Minden oké? -kérdezte aggódó arccal.

- Persze...csak tudod az elmúlt egy hétben úgy éreztem követnek valakik. Hát úgy tűnik igaz volt. Én meg nem is törődtem vele. -motyogtam.

- Figyelj, nincs semmi baj! Itt biztonságban vagy ezért kéne átköltöznöd ide a toronyba.

- Oké, megoldható, de el kell hoznom valahogy a cuccaimat.

- Esetleg segítsek a picurinak? -kérdezte Steve.

- Áh, nem egy tata nekem ne segítsen! -kacagtam fel.

- Ki a tata? -kérdezte nevetve, egy mély hang a hátam mögül.