Túlfűtött vágyak♡ [J.B.B.] [BEFEJEZETT]

♡33♡

Amíg visszatotyogtam mezítláb a szobámba a mosoly le sem olvadt az arcomról.

Oda lépkedtem a ruhásszekrényemhez és kivettem belőle egy szürke melegítő nadrágot és egy fehér croptopot.

Erre vettem egy hosszabb kockás inget, amit hagytam kigombolva.

Visszamentem a fürdőbe, mert ujra látni akartam az arcomat.

Annyira sima és puha.

Egy hiba sincs rajta.

Annyira boldog voltam, mert az én arcomon rengeteg hiba volt ezelőtt.

Szenvedtem is miatta rendesen.

A szemem pedig egészen kis korom óta borzalmasan romlott.

Minden évben egyre erősebb szemüveg kellett.

De most végre tisztán látok és élesen.

Nem tudom mit tettek velem a HIDRA-nál, de talán még örülök is neki és úgy tűnik tudok gondolatot olvasni.

Elindultam ki a szobámból a lift felé.

Lementem az alagsorba, onnan pedig meg sem álltam a labor bejáratáig.

- Tony! Hol vagy? -kiabáltam be, mire egy hangos koppanást hallottam.

- A kurva életbe! -kiabálta el magát, mire én elnevettem magam.

[-Ki az már megint?] -hallottam meg Tony hangját a fejembe.

- Bocsi, ha megzavartalak! -kuncogtam.

Ahogy felnézett rám kidülledt a szeme.

- Lina? Veled meg mi történt? -jött közelebb az arcomat vizslatva - Az arcod... -motyogta mire bólogatni kezdtem hevesen.

- A szemem éles lett és tudok gondolatot olvasni. -mondtam neki.

- Azt a mindenit! Gyere, Bruce megvizsgál megint! -fogta meg a karom és húzott a székbe.

Bruce pár percig nézegette az eredményeket, majd megszólalt.

- Már végbe ment a mutációd! -nézett rám majd vissza a gépeire- Szerencsére nem tudtak sokat kísérletezni rajtad. Viszont az anyagcseréd felgyorsult ami a gyors regenerálódást is magába foglalja.

- Hát ennek nagyon örülök! -momdtam rámosolyogva majd eszembe jutott valami - Tényleg Stark, a költözéssel mi a helyzet? -kérdeztem Tony felé fordulva.

- Holnap reggel cuccolunk. Pakolj össze a szobádba. -mondta mire én bólintottam- Ja és ha bármi baj van, szólj Buckynak.

Bár ahogy hallottam, mikor fent voltam ez már megvolt. -nézett rám mindent tudó arccal.

Azt hittem elsüllyedek ott helybe.

- Akkor én megyek is pakolni! -motyogtam és elindultam fel vörös fejjel.

Felmentem a szobámba és estig pakoltam a cuccaimat.

Éppen végeztem az utolsó dobozzal és lefeküdtem az ágyamra, amikor JARVIS megszólalt.

- Miss. Romanoff! Kíván valamit vacsorára fogyasztani? -kérdezte.