Lost Memories (Jikook)

3. fejezet

Jungkook

- Szóval elég fura srácnak mondanám... – fejezem be a beszámolóm, a legújabb vendégünkről.

- Szerintem semmi fura nincs benne, sőt, az elmondásod alapján, ennél átlagosabb már nem is lehetne. – vigyorog Woojin mellettem, az autóban.

- Hidd el nekem, hogy valami nem stimmel vele! - győzködöm a barátomat. - Mi van akkor, ha a maffiától menekült ide, vagy valami pszichopata sorozatgyilkos? – sorolom az eshetőségeket, miközben a legjobb barátom, csak jókat röhög rajtam.

- Ennél nagyobb marhaságot már nem is mondhatnál! – fejti ki a véleményét rólam, miközben jókat derül.

- Akkor mond meg nekem, hogy Szöulból, miért pont ide jönne, az isten háta mögé? – teszem fel a nagy kérdést.

- Te is itt kötöttél ki. – jelenti ki egyszerűen.

- Azért az én esetem, egy kicsit más! – nézek rá. – De maradjunk az eredeti témánál, ha kérhetem.

- Oké, bocsi, a tabu téma. Mit is mondtál, hogy hívják? - kérdezi Woo.

- Jiho...vagy inkább Jiyun...

- Na szép, még a vendéged nevét sem tudod! – röhögi el magát ismét. Örülök, hogy ilyen vidám ma...

- Nem az én vendégem! – szögezem le gyorsan a tényeket. - A szüleimhez jött.

- Legalább aranyos? - tudakolja Woojin.

- Honnan kellene nekem azt tudnom, hogy aranyos-e, vagy sem? Gondolom, hogy majd te megállapítod hamarosan. - nézek rá vigyorogva.

- Túl jól ismersz! – teszi vállamra a kezét, elégedett bólogatások közben. - Hogy haladsz a rajzoddal?

- Fantasztikusan! – vágom rá azonnal.

- Még mindig fogalmad sincs róla, hogy hogyan fejezd be, igaz? – kérdezi Woo. – Ha akarod, akkor kölcsön adom az én tökéletes testem. De csak is rajzolhatsz! Nem vagy az esetem.

- Kösz, de inkább ne! – még a gondolattól is kiráz a hideg, hogy bármelyik testrészét lerajzoljam.

- De finnyás vagy! – sértődik meg Woojin. – Nézd meg! Nézd csak meg! – húzza fel a pólóját, és mutogatja nekem kockás hasát.

- Tudod, hogy ezzel nem hatsz meg. – mondom unottan. – Nézek ki olyan jól, mint te. – rántom meg a vállam.

- De szerény vagy... - sóhajt egy nagyot az anyósülésben.

- Inkább segíts ezeket bevinni, ne csak a szád járjon. – szólok rá, miután megálltunk az autóval az üzletünk előtt.

- Mik ezek a dobozok?- érdeklődik, miközben megfog egyet.

- Húrok, kábelek, csomó olyan cucc, amihez úgysem értesz. – válaszolom, miközben felkapok egy másik dobozt, és megindulok befelé.

- Na és hol van? – kérdezi Woojin izgatottan, ahogy belépünk az üzletbe.

- Gondolom valahol itt. – válaszolom lemondóan, mert úgy tűnik, hogy nekem kell bepakolnom a cuccokat.

- Sziasztok. – jelenik meg hirtelen a keresett személy.

- Woojin! Kifizettetem veled, amit eltörsz! – szólok rá, miután sikeresen kiejtette a kezéből az egyik dobozt. – Azt mondtam, hogy furcsa, nem pedig azt, hogy ijesztő. Idióta!

- Csak meglepődtem. – mondja Woo, miközben meredten bámulja, az új alkalmazottunkat.

- Szia. Jimin vagyok. – lép oda hozzánk, és mutatkozik be.