3. FEJEZET

2.3K 51 0
                                    

Naumi Colins
__________________


Ott ültünk még mindig a dolgozó szobába, egy szót sem szóltunk egymáshoz a fazonnal, vagy is ő néha kérdezkedet néhány dologról de én egyikre sem válaszoltam inkább csöndben vártam hogy mi is lesz a sorsom.
Egyszer csak autó csikorgásra kaptam fel a fejem és rá néztem a fazonra ő pedig elkezdet mosolyogni.
-Úgy látszik a fiam is megérkezet. - mondta és hátra dölve várta hogy mikor topan be a fia.
Csendbe vártam hogy mikor ér ide de bevalom öszintén kezdtem félni hogy ő is olyan lesz velem mint az apám.

Ajtó nyitodást halottam és hátra fordultam de amint megláttam azt a férfit még az állam is leeset.
Hát tudom hogy nem mondunk ilyet egy pasirol sem de ő gyönyörű, azok a barna szemek meg a sötét haja, na de Naumi térj észhez hiszen eladót az apád ki tudja hogy milyen ez a csávó lehet egy idegbeteg álatt mint az apád. Na jó most már tényleg fogd be te rohat belső hang.
-Áá, hát itt vagy fiam, gyere ülj le közénk. -mondja az apja, rám néz és mintha egy kicsit megnézet volna de lehet rosszul láttam, megforgata a szemeit és helyet foglalt a mellettem lévő széken.
-Minnek hívtál ide amikor jól tudod hogy nem nagyon van időm semmire. - nem láttam az arcát de ahogy pff-ből kivettem forgatja a szemeit de meg is értem én is ezt csinálnám ha ilyen elkényeztetett vadbarom lennék.
-Azért hívtalak ide drága fiam mert ugye kincsről beszéltem neked és hát ő lenne az a kincs amit szereztem neked. -hogy mi van? Mi az hogy kincs meg hogy megszerzet neki! Nem akarok vele menni látszik rajta hogy egy elkényeztetett barom és csak a lányokat kihasználja és ha már nem kell neki eldobja mint egy rongyot. Csak néztem az apjára lesokkolva de megszolalni még mindig nem mertem mert nem akartam azt hogy lekiabáljanak ahogy apám szokta amikor vissza pofáztam neki.
-Hogy micsoda? -ahogy halottam a hangjából nem hitte el amit az apja mond neki, nem hogy még ő de még én sem, nem hiszem el hogy mindig én jövök ki szarul mindenből.
-Hát ez remek. -mondta megadva magát, csak ennyi így megadta magát? Hát kösz bazd meg nem te vagy nagy szarba, persze hogy én szenvedjek mint ahogy egész életembe volt.
Felnéztem az apjára de ő csak ördögien el mosolyogta magát és fel ált a székből és márt távozott is, ilyen undorító férget mint őt meg az apám mint a kettő el mehet a francba.
Nem elég hogy apám miatt szenvedtem egész életem során de most lehet még jobban fogok mert ki tudja mit tesz velem ez a szemét, nem is ismerem hogy ő milyen is, lehet rosszabb mint apám.

Annyira elgondolkoztam hogy észre sem vettem hogy már az ajtónál van csak akkor amikor a hangját meghalodtam.
-Na akkor most nem jösz vagy egész nap itt foksz üldögélni még! -mondta és meg sem várta mit is mondok elindul kifelé én meg utána lassan sétálok, de szerintem megunta hogy ilyen lassan megyek utána, mert megfogta a csuklom és már huzzot is kifelé.
Mi ez a fura bizsergés? Ahogy a csuklomhoz ért olyan mint ha elektromosság ment volna a böröm alá de a jó értelemben, nem érezhetek ilyet, főleg nem iránta nem is ismerem és azt sem tudom mit kezd majd velem, lehet ő is elad mint az apám. Nagyon gyorsan ki kell találjam hogy hogyan tudnák megszökni tőle de ahogy ránéztem a csuklomra egyre jobban szorított rá, így nem egy könnyen fog menni most úgy érzem.

Kiértünk a ház elé és megpillantotam egy fekete szépségét, te jó isten ezeknek mennyi pénzük van, hát biztos több mint ami nekünk volt valaha is.
Még mindig szorongatta a csuklom de elengete mert oda értünk az autó elé és várta hogy üljek be de én nem nagyon akartam.
-Ma még be teszed az a nagy seggedet  az autóba vagy én tegyem be de nem ajánlóm mert az neked nagyon fájdalmas lenne. - mondta és várta hogy mit is cselekszem de jobbnak láttam hogy ha megadom magam mert nem akarok ennél is jobban bajba lenni, így is benne vagyok a szarba.
Beültem de amint be is patantan már gázt is adót az autónak és már az apja birtokát is elhagytuk.

Azt sem tudtam merre nézek mert ránézni nem mertem, így maradt az mint amikor apám mellet szoktam csinálni kinézek az ablakon és nézem a tájat.
Elég messze kerültünk a várostól már a végén voltunk és megint eltértünk egy erdős részhez, hűha az apjával elég fura ízlésűk van mert mind a ketten egy erdőbe élnek az is biztos. Beljebb hajtottunk és már az erdő végébe értünk, egyszer csak lefékezet és egy ugyan olyan vaskapuhoz értünk mint amilyen az apjának a birtokán is van, hűha még az izlésűk is egyforma.
Meg sem álltunk csak mentünk befelé az ő birtokára ami valljuk be ez nagyobb mint az apjáé, te jó isten hova hozzot ez engem.

Megált az autóval a háza előtt, ami valljuk be ez is egy nagy luxus palota csak ez kétszer nagyobb.
Kiakartam nyitni az ajtóm de meg előzőt ebben valaki, ránéztem arra az illietőre és egy magas csávó ált az ajtó előtt, de udvarias tőle hogy kinyitotta az ajtót.
Picentetem a fejemmel hogy köszönöm de ő tőle is csak ennyit kaptam de nem is vártam hogy kimomdja mert most senkivel sem tudnák beszélgetni sőt lehet egy darabig meg sem szolalok.
Meg áltam a ház előtt és csak néztem hogy milyen gyönyörű ez az egész hely te jó isten ilyenről soha nem is mertem még képzelődni sem.
Egy nagy fájdalmat éreztem az oldalamba, oda kaptam a fejem és láttam hogy az a barom nekem jött de olyan nagy erővel hogy ezt még én is megérztem.
-Nem bámulni kénne hanem azt a nagy seggedet megmozditani kedvesem! - mondta bunkó hangsúllyal, fúh te féreg ne hogy egyszer valami a torkodon akadjon.

Nagyot kellet sohajtanom hogy ne hogy vissza pofázak neki mert abból semmi jó nem lett volna.
Elindultam utána a házba és ami ott bent fogadot azt hittem ott esek össze, bent még szebb minden, azta nekünk nem volt így berendezve a ház de igaz mi egy rozsoga házba éltünk a miénk ehez egy csőves szálonak is mondhatnám.
Megint egy szoritást éreztem a csuklomon de most egy kicsivel fájdalmasabban mint az előbb, nem is kellet felnézek mert tudtam hogy ki is az.
Felértünk az emeletre és mentünk a folyosón amíg el nem értünk egy fehér ajtoig, benyitot és rám nézet és csak ennyit mondott.
-Ez a te szobád lesz! - mondta és be sem léptem még de már rám csapta az ajtót, bazd meg magad te rohat féreg.
Körbe néztem és egy egyszerű szoba volt előttem de örültem ennek is mert ez jobb mint az mint az a lyuk amibe aludtam. Apám még arra sem figyelt hogy nekem mi a jó, egy szemét barom mint ahogy ez a pasas még a nevét sem tudom.
Leültem az ágyra és vártam de azt nem tudom mire, lehet arra hogy jöjjön vissza, na jó miért is akarom hogy vissza jöjjön, na jó szerintem aludnom kénne egyet.
Hátra dölve a kezeimel megdörzsöltem a szemeimet és sóhajtva egyet elkezdem gondolkozni hogy mi is lesz velem.

__________________________________

Folytatás következik❤️✋

Black Demon!Where stories live. Discover now