Mióta a hajós helyzet történt, mindig együtt lógunk. A szüleim nem bánják. JJ még mindig szokott kertészkedni nálunk.
Az utóbbi időben mindig kiültem és néztem ahogy dolgozik. Mikor befejezte, mindig befeküdt mellém a függőágyba és csak beszélgettünk.
Ezen kívül, mikor JJ nem dolgozik, lógunk a Snecikkel. Legutóbb elmentünk egy felújítás alatt álló házhoz és felmásztunk rá. Aztán persze jöttek a rendőrök, mert a szomszéd nyanya mindig ránkhívja őket. Elég ijesztő az a nő. Egy elhagyatott házban él egy macskával. Eddig mindenki azt hitte hogy halott, de kiderült, hogy mégsem. Hosszú story.
A mai napon mentem a Snecikhez, de megállított valaki. Sajnos az a valaki, Rafe Cameron volt.
- Rafe, mit akarsz már megint? Lassan feljelentelek zaklatásért. - forgattam meg szemeimet.
- Csak szerettem volna bocsánatot kérni.
Erre a mondatra kitágult a szemem.
- Mit szeretnél?
- Bocsánatot kérni. Nagyon sajnálom hogy megcsaltalak, nem voltam eszemnél. Azóta a lánnyal sem találkoztam egyébként. Nem mintha érdekelne téged...Mindegy, nem is ez a lényeg, hanem az, hogy kérlek bocsáss meg. Örülnék, ha esetleg barátok maradhatnánk.
- Figyelj Rafe.. megütötted JJ-t, annyira, hogy a kórházban kötöttem ki vele..
- Tudom, és azt is nagyon sajnálom. Csak kérlek bocsáss meg.
- Ahh.. najó.. de azt kétlem hogy barátok leszünk.
- Jó! Jó! Nekem az is jó! - csillant fel a szeme.
- Gyere ide. - mondtam mosolyogva és megöleltem.
Visszaölelt. Igazából hiányzott ez az érzés.. mindig is szerettem Rafet.. meg mondjuk nem is értem, hogy mi ütött belé, mert már egyszer kibékültünk, úgy nagyjából.. teljesen elfeledkeztem róla, úgy fest, hogy ő is.
Ezután elengedett, és elsétáltam.
Mikor odaértem a srácokhoz, bepattantam a hajóba.
- Helóka!
- Szia! Sarah nincs veled? - kérdezte John B.
- Miért? Nincs itt?
- Nincs. Szerinted miért kérdem?
- Jólvanna! Nem kell idegeskedni. Biztos dolga van. Ráírok.
Lucy: Szia S. Merre vagy?
Sarah: Segíts!
Lucy: Tessék??
Sarah: Lucy! Segíts! Itthon vagyok, de az apám bezárt valami szobába! Kérlek segíts!
Úgy kigúvadt a szemem, mint még soha.
- Na? Mivan? - kérdezte John B.
- S-Sarah-t bezárta az apja valahova. - fogtam a fejem hitetlenkedve.
- Hogy mi? - kapta fel fejét Kie.
- Jól hallottad! - kezdtem pánikolni.
Pánik. Erről is van egy storym. Egy ideje pánikrohamaim vannak. Még sosem beszéltem róla senkinek, csak JJ-nek és Sarah-nak. Na meg Rafe-nek anno.
- De.. mivan ha meghal? Mivan ha minden csupa vér lesz és, és... - kezdtem el fel alá járkálni.
- Hé, hé, hé. - jött velem szembe JJ és megfogta két vállamat.
