Miért maradnál?

25. fejezet

Bingge megszorította a karjaiban a ruhákat. Zavarodottan mérte végig újra és újra Shen Qingqiut a fürdőben. A mestere ujjai gyengék lennének, vagy megfáztak volna, hogy ugyanúgy a ruhájával bíbelődik, mint amikor nemrég itt járt? Bingge úgy gondolta, hogy a mesterének réges-rég a forró vízben kellene pihennie. 

Bingge gyors elhatározásra jutott. A kedves mestert megszabadítja a ruháitól. Próbál úgy csinálni, mintha nem nézne rá a testére, hogy a mestere büszkeségét megkímélje. Azonban ha vet egy röpke pillantást arra, mit rejt Shen Qingqiu a ruhái alatt, abból senkinek nem származik baja. Bingge terve remek volt. 

– Shizun, megért téged ez a tanítvány, ezért tudja, mit kell tennie. 

Ha Shen Qingqiu az előző életében lévő saját testében lett volna, biztosan a legbambább és legdöbbentebb ábrázatot tanúsította volna. Úgy érezte magát, akár egy alacsony IQ-val bíró random karakter a regényből, aki a főszereplő mellett még hülyébbnek tűnik. Az igazság az volt, Shen Qingqiunak fogalma sem volt, Bingge miről beszélt, pedig meg volt róla győződve, hogy a főszereplő minden egyes szavára figyelt. 

Shen Qingqiu szemei sokkban elkerekedtek, ahogy Bingge előtte megjelent, és csak úgy kettészakította a ruhájának a felső részét, mintha egy mindennapi dolgot csinált volna. A szakadt ruha a földre hullott, szabadon hagyva Shen Qingqiu felső testét. Egy döbbent pillanatig mindössze bámultak egymásra. Úgy tűnt, maga Luo Bingge sem hitte el, mit tett… Vagy a várt eredményt nem érte el, és az okozott kisebb csalódást neki. 

– Ezt miért csináltad?! – préselte ki a szavakat Shen Qingqiu a fogai között, fáradtan. 

Meg sem kísérelt nyugodtnak látszani. Nem volt újdonság, hogy Bingge pofátlan volt, mégis ez azért túlzás volt még tőle is!

Ez volt a büntetése, amiért előző életében minden irányból kritizálta Shang Qinghua szemét irományát? Mert Shen Qingqiunak semmilyen körülmények között nem szabadna olyan helyzetbe kerülni, mint a jövőbeli háremtag. De ez pont olyan helyzet volt. 

Minden rossz ellenére, legalább az alsó ruházata épen megmaradt. A nagy kérdés az volt, hogy miért kellett leszaggatnia a ruháját?! Mert ha Bingge papapa jelenetben reménykedett, azt nem kapja meg tőle. A feleségei pozitívan értékelhetik, ha a főszereplő ilyen különös módon megszabadítja őket az öltözetüktől, akár egy rémesen gagyi erotikusnak szánt filmben, de Shen Qingqiu nem egy papapázni vágyó tüzes feleség volt, aki a főszereplő előtt akart félmeztelenül tetszelegni. 

– Shizun túl büszke ahhoz, hogy segítséget kérjen, ezért ez a tanítvány rájött, hogy akkor Shizun engedélye nélkül kell asszisztálnia. Gondot okozott a ruháid levétele, nem? Úgyhogy ennél az oknál fogva ez a tanítvány kisegített téged. 

Miért hangzol ennyire elégedettnek magaddal, miközben egy ennyire hülye magyarázattal állsz elő, főszereplő?

Komolyan, miféle elbaszott logika szerint működött Bingge észjárása?! Oké, az eredeti mű világában volt az eredeti Luo Binghevel, szóval valahol, talán-talán számítania kellett, hogy a regény jellegzetes idiótasága kiütközik. Na de ennyire? Nem verte meg eléggé az élet azzal, hogy egy rohadék testében volt? Ez már sok volt Shen Qingqiu gyenge idegeinek. 

Ráadásul minden borzalom tetejében a legrosszabb az volt, hogy a főszereplő komolyan gondolta, amit mondott, és nem a pajzánságát akarta leplezni. 

– Bingge, fordulj el, hogy nyugalomban levetkőzhessen ez a mester. Egy szót se. 

Látta, hogy mondani akart még valamit a főszereplő, sőt sok mindent, de ahogy Bingge csüggedt vállakkal hátat fordított neki, Shen Qingqiu a fürdő legszélénél megszabadult a maradék ruhadaraboktól. Shen Qingqiu bement egyből a fürdővízbe abban a reményben, hogy semmi démoni dologba nem lép bele. A víz sötét árnyalatának köszönhetően nem látott bele, mi rejlik a vízben, vagy mi nem. Rövidesen a legtávolabbi szegletbe ment, és vállig belesüppedt a víz kellemes forróságában, a hátat a fürdő falának támasztva.