Titkok a titkokban

139 7 0
                                    

ISABELLE

Másnap reggel én keltem fel először, és úgy gondoltam csinálok reggelire palacsintát. Már az utolsó darabokat sütöttem mikor láttam hogy Kelly rohan a fürdő felé. Ha ilyen gyereket várni, inkább örökbe fogadok. Miután végzett, odajött a konyhába és leült a konyhaszigethez.

-Jó reggelt!-köszöntem én először.

-Jobbat...-mondta és a pultra hajtotta a fejét.

-Jól megszenvedsz ezért a gyerekért.

-Remélem legalább rám fog hasonlítani, ha már én szenvedek vele.

-Tessék csináltam reggelit. Egy kis palacsintától majd jobban leszel.-tettem át a tányért a pultra. Vágtam hozzá néhány gyümölcsöt és főztem fekete teát.

-Mi lesz a mai program?-kérdeztem evés közben.

-Hát gondoltam elmehetnénk egy ultrahangra. Hogy legyen egy kép amit odaadok Maxnak.

-Ez jó ötlet. Most menjünk délelőtt?

-Aha persze. Eszünk, összekészülünk és mehetünk is.

-Jaj de izgi. Még sose voltam ilyen helyen.

-Délután meg gondoltam sütök egy almás pitét és megnézzük az időmérőt.

-Tökéletes terv.

Fél óra múlva befejeztük a reggelit, elmosogattam és elpakoltam a konyhában. Gyorsan felöltöztünk valami laza ruhába és elindultunk.

Beálltunk a parkolóba és bementünk a nőgyógyászatra. Kelly bejelentkezett, szerencsére nem kellett sokat várnunk és behívták.

-Jó napot, foglaljanak helyet.-fogadott minket a doktornő.-Jól tudom hogy terhességi ultrahangot szeretnének csináltatni?

-Igen.-válaszolt Kelly.

-És ki az anyuka?

-Én lennék!-emelte fel a kezét Kelly.

-És maga a párja?-nézett rám a nő.

-Jaj nem nem. Mi nem vagyunk úgy együtt. Csak egy barát vagyok. Van apja a gyereknek.-nevettünk Kellyvel.

-Csak még nem tudja...-komorodott el Kelly.

-Semmi probléma. Csinálunk egy ultrahangot és ha megmutatja a képet, a leendő apuka biztosan meglágyul majd.

-Na olyat még szerintem nem találtak ki, de megpróbálhatjuk.-mondta Kelly.

-Kérem feküdjön fel az ágyra és tegye szabaddá a hasát.-Kelly így is tett, majd a nő felkente azt a zselé szerű cuccot és elkezdte a vizsgálatot.

-Meg is van a picike. Látják?-mutatott az orvos a képernyőre.

-Hát még nagyon pici.-mondtam.

-És minden rendben vele?-kérdezte Kelly.

-Igen, nem látok semmilyen problémát. Körülbelül 3 hetes lehet. Nyomtassam akkor az ultrahang képet?

-Igen köszönöm.

A nő gyorsan kinyomtatta a képet, addig Kelly letörölte a hasát, és visszaöltözött. Visszaültünk az asztalhoz még kitölteni néhány papírt.

-Akkor legközelebb 3 hét múlva várom vissza a következő ultrahangra.

-Itt leszek. Köszönöm szépen.

-Nagyon szívesen. Viszontlátásra!

-Viszlát! Köszönjük mégegyszer!

Kimentünk a kocsiba és megnéztük a képet kicsit közelebbről is.

I'll help you, whatever it takes - Charles Leclerc ffWhere stories live. Discover now