3

954 57 0
                                    


Folyosókon mentünk végig, majd egy hatalmas fekete ajtón belöktek.
– Hogy vágjon belétek a villám!
– Milyen éles nyelve van egy hölgynek! – szólalt meg a király, mire felé kaptam a fejem.
Ugyanazt a ruhát viselt, ám a kardja nem volt nála. Egy elegáns székben ült.
– Nem hölgynek lettem nevelve!
– Térdre! – mondta egy pillantás után.
– Felejtsd el! Nem vagyok senkinek sem az alattvalója!
Lassan felállt, majd felém lépkedett. Ám gyors pillantast vetettem az ablak felé. Gondolkodás nélkül rohanni kezdtem arra. Ám ő is gyors volt. Elkapta a derekem, mielőtt elérhettem volna az ablakot. Dühösen kapáloztam és próbáltam lefeszíteni a karját magamról. Az ágyra dobott. Megragadta az első tárgyat, ami a kezembe került. Egy draga váza volt, amit felé dobtam. Elhajolt előle, majd levette a kabátját és feltűrte az ingét.
– Menj a pokolba!
– Majd egyszer, édes, majd egyszer!
Felugrottam és megragadtam az asztalon pihenő kést.
– Ha megöllek, legalább eggyel kevesebb problema lesz a világban!
– Én megfontolnám a helyedben!
– Ezt hogy értsem?
– Ha megölsz a húgom porig égeti a drága szigeted! Mindenkit megölet!
– Hazudsz!
– Nem!
– Akkor engedj szabadon!
– Nekem jobb ajánlatom van!
– Ajánlat?
– Légy a királyném és a kis szigeted örökké biztonságban lesz! Gondoskodom róla, hogy semmi ne ártson nekik!
– És ha nemet mondok?
– Akkor az ajánlatom ellentéte fog megvalósulni! A földdel teszem egyenlővé az otthonod!
Legyőzötten elejtettem a kést és rá néztem.
– Bölcs döntés! Két két múlva házasodunk! Most pedig elmehetsz! – lépett egyet hátra, így kirontottam az ajtón.
(...)
A napok rohamosan teltek és én egy szobába voltam zárva. A hercegnő, Ahrima többször járt nálam. Ám csak elmondta, hogy hogy kell viselkednem és, hogy én csak a király kelléke leszek. Sakkban tartottak Dragos, az otthonom miatt. Ám reménykedtem, hogy apám él és így biztonságban tudhatok mindenkit. Még a sárkányokat is. Éppen a kertet bámultam, Amikor nyílt az ajtó. A hercegnő lépett be rajta, mellette három idegen nő.
– Az esküvői ruhád miatt érkeztek! Méretet vesznek és elkészítik a ruhát! – magyarázta Ahrima.
– Az én véleményem számít?
– A királyod már elmondta az elképzelését és ez bőven elég!
Hagytam, hogy egy emelvényre állítsanak és levegyék az összes méretem.





– Victoria Condesa –

A sárkányok úrnője - A Dragos-i papnő ✔Where stories live. Discover now