Az utolsó szívverés
30. FőinspektorTegnap délután
Amikor beértem a Klubhelységbe, pont akkor akart kijönni Draco.- Szia.- álltam meg előtte még időben, így nem ütköztünk össze.
- Pont téged kerestelek.- húzta mosolyra a száját és gyorsan közelebb hajolva adott egy csókot, utána pedig egyből bentebb húzott.
- Akkor meg vagyok.- mosolyogtam. A Klubhelységbe egy pár ember volt csak rajtunk kívül. Draco az asztalnak nyomott, és az asztal szélén megtámaszkodva elém állt.
- Emlékszel, mikor beszéltük itt a többiekkel, hogy ha lenne valami esélyünk arra, hogy lebuktassuk Potteréket, akkor kihasználnánk?- kérdezte Draco, én meg ideges lettem, de próbáltam azt mutatni, hogy semmi bajom nincs bár nehéz volt.
- Igen.- bólintottam.
- Umbridge Főinspektorokká tett minket.- mosolygott. Mi van?
- Mi?- húztam össze a szemöldökömet.
- Be vett a csapatába minket. Segítünk neki lebuktatni a Szent Pottert meg annak a csapatát.- mondta. A szemem nagyra kerekedett, a gyomrom egy golf labda méretűre zsugorodott össze, a tenyerem izzadni kezdett, a torkomba meg gombóc lett amitől konkrétan megszólalni sem tudtam.
Szinte biztos vagyok benne, hogy sikerül nekik lebuktatni őket. Ha Draco az eszébe vesz valamit akkor addig megy amíg meg nem csinálja. És ez most pont ilyen. Szólnom kéne Harryéknek, hogy vigyázzanak. Féltem Williamat, nem tudhatjuk, hogy milyen büntetést talál ki Umbridge ha tényleg sikerül őket lebuktatniuk. Csak azt nem értem, hogy mi ebben a jó? Miért kell mindig beleszólni valamibe? Miért nem tudja egyszer nem beleütni az orrát abba, ami nem az ő dolga? Harryék a barátaim, szólni akarok nekik, de ha szólok és Draco megtudja, akkor meg majd ő fog haragudni. Miért van az, hogy én mindig ilyen helyzetekbe kerülök? Ilyenkor kéne eldönteni, hogy ki a fontosabb. Harry hülye csapata amiben benne van William, vagy Draco aki a barátom és szeretem. Ha nem szólok, William és a többiek megharagszanak amiért hagytam, hogy lebuktassák őket. Tök mindegy mit csinálok, valaki megharagszik.
- Ez... erre most nem tudom mit mondjak.- néztem bele a szemébe, amiben láttam, hogy nem érti miért mondom ezt. - Figyelj, én ebből szeretnék kimaradni, ha lehetséges.-
- Miért? Tök jó buli lesz, csatlakozz te is.- nézett rám mosolyogva.
- Nem, Draco. Tudom, hogy mit csinálnak és benne van a testvérem is, úgyhogy én ebből kimaradok.- bújtam ki az öleléséből.
- Tudod mit csinálnak?- kerekedett nagyra a szeme. A francba!
- Nem.- ráztam a fejem és próbáltam menteni a menthetetlent. El szóltam magam, a rohadt életbe!
- De, de ezt mondtad!- jött utánam, mert elakartam menni gyorsan, de megfogta a kezemet és visszahúzott magához.
- Félre hallottad.- vontam meg a vállam.
- Nem, Lia. Tudom, hogy mit mondtál. Mond el, kérlek.- nézett rám könyörgően, aztán elővette a kisfiús nézését ami miatt egyszer sem tudtam neki nemet mondani. De most muszáj lesz.
- Nem.- zártam le a témát, aztán adtam egy puszit az arcára és elmentem.
Ma
- Akkor jössz ma, igaz?- kérdezte tőlem Harry.- Persze, mondtam, hogy segítek.- mondtam, aztán elmentem mellette, de hirtelen eszembe jutott amit mondott tegnap délután Draco, ezért megfordultam és gondoltam, akkor most elmondom. - Harry!- szóltam utána, mire a fiú megfordult és kérdően nézett rám.
YOU ARE READING
Az utolsó szívverés//befejezett//
Romance- Azért nem működött Freddel a dolog, mert egész végig valaki mást szerettem.- mondtam ki egész halkan, de még sem olyan halkan amennyire szerettem volna mondani, ugyanis Draco rám nézett. - Piszok szerencsés lehet az a srác.- nézett rám, én meg el...