Instagram I Han Jisung FF. (Befejezett)

80: Action

SeoYun szemszöge

- Oppa! - Kezdek el felé szaladva integetni ahogy meglátom YeonJun alakját az embertömegben. Mint már megszoktam késett egy kicsit, de nem tudok rá haragudni, legalább eljött.

- Yuna. - Mosolyogva kocogott közelebb hozzám, s karjaiba zárt. - Mondcsak, mi volt ilyen nagyon sürgős, hogy Szeptember 13-án konkrétan sírva hívsz fel, hogy találkozzuk a bevásárlócenterben?

- Oh, bocsi azért. Csak tudod Jisung-

- Csinált veled valamit?! - Szakított félbe, eltolva magától, hogy megvizsgálhassa arcomat.

- Nem dehogy! - Nevettem fel. Igazán édes volt, hogy ennyire aggódik értem. - Holnap lesz a szülinapja és bulit rendezünk, szóval Felixét is megtartjuk. Én pedig-

- Te pedig szereted az ajándék választást addig halogatni ameddig csak tudod. Igen, vágom. - Forgatta meg szemeit vigyorogva.

- Igen. Szóval tudnál-

- Segíteni az ajándék választásban? Persze Yuna.

- ABBA HAGYNÁD?! - Kiabálok rá mérgesen, mire nagyot nyelve bólint. - Nem hiszem el, hogy egy rohadt mondatot nem tudok elmondani! - Mondom már normális hangerővel, s karon ragadva húzom be egy boltba.

- Szerintem Jisungnak ne ruhát vegyél. - Tanácsolta. - Abból annyi van neki, hogy folyót lehet velük rekeszteni.

- Akkor meg mit adjak neki? - Néztem rá szemöldököm ráncolva, mire csak megvonta a vállát.

- Mit tudom én. Személyesen annak örülnék a legjobban szülinapomkor, ha Gyu sütné a tortát és valami olyan ajándékkal lepne meg, aminek jelentése van. És amit persze csak mi értünk.

- Wow... Ezt most elmentem a memóriámban, és átadom Beomgyunak. De köszi. Akkor szerzek valahonnan egy torta receptet és elkezdek agyalni valami belsős poénon. - Bólogatok mosolyogva. - De Lixnek is kéne vennem valamit.

- Oh, ő már egyszerűbb eset. Vegyél neki gumit, ha ő nem is, a barátja örülni fog neki. - Vigyorog, mire vállba csapom. - Áu! Nyugi, csak egy ötlet volt...

- Mondjuk tényleg nem hülyeség... - Gondolkodtam el. - Bár Jisungot is letudhatnám ennyivel. - Sóhajtok fel.

- Miért ne tehetnéd?

- Hagyjuk, menyjük inkább nézelődni, még mindig találnom kell valamit Jisungnak.

Egyik üzlet után következett a másik, de nem találtam semmit. Belsős poén mi? Ennyi erővel vehetnék egy fehérpólót és ráírhatnám azt, hogy "Szenyos". Belegondolva milyen hülye szó ez! Bár az Araxi sem jobb, az az anorexiára emlékeztet. Inkább ne is erőltessük...

- YeonJun nézd! - Kiáltok fel, s rámutatok egy kicsike boltra.

- Nézem...

- Ne nézd, inkább menyjünk be! - Húzom a bejárat irányába.

- Szóval én álljak jót azért, mert egy kiskorú egy perverz dolgokat áruló boltba akar menni? - Kérdi, mire hátra nézve rá angyali mosolyomat megvillantva bólintok. - Legyen.

Alig pár perc keresgélés után megtaláltam a tökéletes ajándékot Felixnek. Egy órát. [Írói megj.: A fenti kép, pár változtatással] Na nem akármilyet, a számok helyén szex pozíciók vannak. Szerintem tökre király... Ha ezt lehet egyáltalán így nevezni. Gyors fizetés után már ismét Jisungnak kerestünk valami ajándékot. Azon agyalva mit adjak a barátomnak megpillantok egy ékszer üzletet és elbambulok. Sok minden kavarog a fejemben ennek láttán... Jóval több minden, mint kellene.

- Hé, Yuna... Minden rendben? - Ráz meg finoman vállamnál fogva YeonJun. - Egy ideje nagyon nézed azt a kirakatot. Csak nem ékszert akarsz venni Jisungnak?

- Öhm... Nem. Csak Jisung valószínűleg megfogja kérni a kezem ahogy végez a Gimivel. - Vonom meg vállam, mintha semmiség lenne.

- Te... HOGY MIT MONDTÁL?!

- Csak azt, hogy Jisung valószínűleg megfogja kérni a kezem amint végez a középiskolával. Nem rég hallottam a srácokat erről beszélni. - Sütöm le szemeimet. Nem szeretek kutakodni és hallgatózni, de ahogy meghallottam a nevem és az eljegyzés szót Jisung szájából muszáj volt hallanom miről dumálnak.

- És... Ha kegkérné a kezed te igent mondanál? - Kérdezi már halkabbann.

- Épp, hogy 17 éves leszek. A családom tökre el van baszva, mármint rajtad kívül ráadásul fogalmam sincs mi szeretnék lenni.  Szóval fogalmam sincs mit kezdjek a jövőmmel. - Fájdalmasan felsóhajtva hunyom le szemeimet. - Viszont mindahányszor változtatok a jövőm elképzelésében, lassan 1 éve valami fixen részese az életemnek. Ez pedig Jisung. - Mosolyodok el és YeonJunra pillantok, aki lélegzet visszafolytva figyel. - Szóval ja. Hezitálás nélkül, boldogan vágnám rá az igent. - Nézek rá magabiztosan. Ezután pár másodperc csend telepedik ránk, amit YeonJun tör meg.

- Pedofília~

- Neeeem. - Nevetek fel, majd vállba boxszolom. - Az esküvőig egyértelműen várnánk amíg betöltöm a 18-at! Plusz mivel elmúltam 16 ezért legális lenne.

- Persze, persze... A gyerek az meg gondolom előtte becsusszan.

- Na, azt nem tudom megígérni, hogy nem lesz úgy. És egyébként közben rájöttem arra, hogy mit adjak neki.

- Tényleg? Mit? - Kérdi, mire a velünk szemben lévő játék áruházra mutatok. - Nem mondhatod komolyan.

- De-de. Kap egy szexi mókus plüst, tortát és egy fotóalbumot. Príma. - Vigyorodom el büszkén. Milyen jó vagyok már, hogy ezt kitaláltam.

- Én- Nem is mondok semmit... - Sóhajt fel fáradtan.

- Itt várj, én megveszem neki a plüst! - Rohanok be a boltba válaszát meg se várva.
Röpke 5 perc alatt le is tudtam vásárolgatást és boldogan szaladtam YeonJunhoz kezemben a mókussal. Arra gondoltam, hogy a fotóalbumot saját kezűleg fogom megcsinálni. - Nézd, milyen aranyos! - Tartottam arca elé a puha játékot. YeonJun eltolta a kezemet és hosszanas bámult engem. - Mi az?

- Tudod Yuna, ha nem lennél a húgom és teljesen mások lennének a körülmények még talán össze is jönnék veled. - Mosolygott rám. - Meg persze, ha nem lennék olyan meleg, mint egy kibaszott kályha és Beomgyu nem volna az életem értelme. - Rántotta meg vállát nevetve. Én pedig csak bámultam. Jó sok mindennek meg kéne változnia, YeonJun gyakorlatilag már nem is YeonJun lenne. Ezt ő is tudja, ezért mondta ki. - Nyugi már, ennyire azért ne örülj!

- Sweet home Alabamaaa~

- Te idióta! - Röhögi el magát még jobban majd vállamnál átkarolva kezd el menni a kijárat felé. - Szerencséd, hogy szeretlek.

- Ja, kajak nagy szerencsém van egy ilyen jó bátyussal!

•••

Úgy érzem közeledünk a vége felé, én meg még mindig sodródok az árral...
Hamarosan le szeretném zárni a történetet, de ahhoz kéne egy kis timeskip, amit persze meg fogok oldani, csak azt nem tudom még, hogy hogy...
Azért remélem tetszett a rész.