29.rész A telefonhívas

262 15 4
                                    

Kipihenten ülök fel az ágyra. Ismét Jungho ágyában találom magam, amire csak sóhajtok egyet. Próbálok vissza gondolni a tegnap estére, de csak annyi van meg, hogy Jungho felhozott majd elaludtunk. Semmire nem emlékszem körül nézek a szobába, de sehol nem találom. Erőt véve magamon állok fel majd átmegyek a szobámba lecseréni a ruháimat. Ahogy belépek az asztalomon észre veszem a tegnapi könyveimet. Gondolom valaki felhozta nekem az este vagy a reggel folyamán. Gyors a szekrényből kikapok valami más ruhát majd átöltözöm és már lefelé veszem az irányt. Ahogy haladok le a konyhából már beszélgetés hangját hallom. Szépen lassan lesétálok, majd bemegyek. A helységben ott van Akio,Shiu,Ikumi és Jungho is. Az első három az asztalnál ül-még mindig igen kómásan -az utobbi meg a pultnak támaszkodva beszél valakivel telefonon miközben a kávéját issza. Köszönök eggyet mire a fiúk vissza köszönnek és Jungho is biccent nekem eggyet. Veszek elő egy poharat és töltök magamnak narancs levet, majd helyet foglalok a három fiú mellett az asztalnál akik éppen nagy beszélgetésben vannak.-Lana fontos kérdés. Sweet Home vagy All of us are dead?-Teszi fel nekem a kérdést Akio aki mellettem ül. Mire csak értetlenül ülök mellette. -Láttad őket?- Kérdezi tőlem mire csak bólogatom.-Szerinted akkor melyik a jobb?-Teszi most fel a kérdést Ikumi. Semmenyi gondolkodás nélkül vágom rá a választ.-Az All of use are dead is jó, de egyértelműen Sweet Home.-Iszok bele a kiöntött italomba.- Akkor kettő-kettő az állás.- Mondja vidáman Akio.- Ezek ketten azt mondták, hogy a másik a jobb, de szerintem egyértelműen nem.-Mutat a mellettem ülő zöld hajú a másik kettőre. És ezzel folytatódott a beszélgetés már lassacskán vita, hogy melyik film a jobb, de már én is részt vettem benne Akio oldalán állva. A beszélgetést az fejeztebe mikor Jungho is leült az asztalhoz és lezárta a vitát.-Bárcsak tudnám mért tudtok ilyen gyerekesek lenni?-Sóhajt fel egyet majd kitámassza a fejét a kezével. Mire én csak halkan elkuncogom magam.-Lana ma be fogsz jönni velünk.-Néz rám Jungho. Erre a három fiú teljesen lefagy.-Biztos jó ötlet ez Jungho?-Kérdi tőle Ikumi mire ő csak bólint egyet.-Mindenképp be kell menni és ma Jia se ér rá. Másra meg nem igazán bíznám Lanat szóval jön velünk. Úgyse tud ott nagyon semmit tenni. Ha van egy hely ahonnét nem lép le akkor az az.-Mondja a fiúknak Jungho. Miután a fiúk megreggeliztek már indultunk is. Junghoval az előszobába várunk a többiekre, hogy elindulhassunk.-Lana ezt fel kell venned.-Rak a csuklómra egy karkötőt amit egy kulcsal zár össze.-Elővigyázatosság kedvéért és, hogy biztonságban légy.-Erre csak bólintok eggyet. Ez után a fiúk is leértek és Jungho kilépett az ajtó. Először ő ment, majd Ikumi utána én és végül utoljára Siu és Akio. Nagyon izgulok. Egy jó idej már nem voltam kint. Itt meg még pláne nem jártam még a falkon kívül, de még az ablakon se néztem ki eddig. Az ajtón kilépve elállt a lélegzetem. Egy nagyon nagy és gyönyörű udvaron találtam magam. Az udvaron volt egy külön hely az autóknak, ahol vagy 4 autó is állt. A fiuk a kocsik felé vették az irányt ahova én is követtem őket. Jungho biccentett a fejével hogy kövessem. Ikumi elindult egy másik kocsihoz amibe beszélt. Ahoz az autóhoz ahova Jungho vitt oda jött még Siu ès Akio is. Beültünk az autóba. Jungho a vezető ülésbe Siu előre mellé és végül én maradtam hátul Akioval.-Lana ezt kössed fel a szemedre.-Nyújt oda nekem egy rongyot Siu előről. Én csak elveszem majd felkötöm a szememre. Az út elején a fiúk beszélgettek én inkább csedben ültem. Egyszer csak Akio átváltott japánra. Nem véletlenül ugyanis olyan információt közölt Junghoval amit gondolom nem akart, hogy megtudjak. Erre csak sóhajtottam eggyet és japánul közbe szóltam a beszélgetésbe, hogy tudok japánul szóval ne igen folytassák mert mindent értek. Erre Siu nagy nevetésben tört ki elől és én is elmosolyodtam.-Jó tudni, hogy több nyelven is beszélsz.-Szól nekem Akio.-Azt elárulnád nekünk még mennyi nyelven tudsz?-Szegezi nekem a kérdést Jungho. Erre én csak hümmögök egyet amíg gondolkozom.-Hát öt nyelven beszélek folyékonyan és még három nyelven tudok komunikálni, de azok még nem mennek olyan jól. Szóval összen nyolc nyelven is tudok eddig. -Felelem a választ a kérdésére. Bárcsak látnám az arcukat biztos le vannak sokkolódva.-Hát te aztán nemsemmi vagy csajszi.-Mondja nekem Siu elismerő hanggal. Ez után átlagos dolgokról beszélgettünk tovább, amibe már én is részt vettem. Nem tudom mennyi ideje mehetünk, de már kezdek rosszul lenni a szememet takaró kendő miatt és ahogy a kocsi megy. Már szólni készültem nem e vehetem le mikor megállt az autó.
-Lana leveheted megérkeztünk.- Már rögtön kaptam is le magamról megnyugodva. A fiúk neki álltak kiszálni a kocsiból amit én is követtem. Ahogy kiszálltam teljesen sokkolódtam. Egy gyönyörű és modern iroda szerüségnél találtam magam, ami ahogy elnézem az erdőben van. A kettő fiú elindult előre Ikumihoz aki most parkolt le, de én még mindig csak ott állta. Jungho oda sétált mellém.-Maradj szorosan mellettem és egy szót se szolj.-Adja ki nekem az utasítást majd elindul az épület bejárata felé. Feleszmélve a sokból gyors léptekkel követem, hogy utol érjem. Az épületbe belépve nagy nyüzsgés fogadott. Akik észre vették érkezésünket, mind köszöntés képpen meghajolt Jungho előtt,mire ő biccentett párat. Elindultunk egy folyosó felé ahonan pár emeletet feljebb mentünk. Hallottam ahogy út közben többen is összesúgnak a hátunk mögött, viszont próbáltam nem foglalkozni vele és Jungho mellett meghúzni magam. Egyszer csak egy nagyobb ajtó előtt voltunk, ahová Jungho be is ment. A helység üres volt. Csak mi ketten tartózkodtunk bent. Viszonylag egy elég nagy szoba volt aminek az egyik fala teljesen üveg volt. Jungho helyet foglal a szobába lévő aszta belső oldalán majd az eddigi csendet megtörve megszólalt.-Emlékszel valamire a tegnap estéből?-Néz rám komoly tekintettel. Erre csak egy nagyot nyelek és nemlegesen megrázom a fejem. Erre ő csak elgondolkozik.-Arról szerettél volna kérdezni mikor tudod felhívni Choat. Ez az a hely ahonnét most fel tudod hívni. Ezt a helyet nem tudják bemérni mégha le is bukunk.-Húzza ki a fiókját majd elővesz belőle egy telefon készüléket amit felém nyújt.-Mielőtt felhívod beszéljünk meg pár szabájt. Első, semmi információt nem adhatsz ki. Második, a telefonnak folyamatos kihangosítás alatt kell lennie. Harmadik, maximum negyed órát beszélhetsz vele és itt mellettem. Világos?-Néz rám komoly tekintettel.-Igen, teljes mértékben.-Veszem át a telefont. Egy egyszer használatos telefonnak tűnik amivel csak hívni lehet. Beütöm a számát majd hívni kezdem remegő kezekkel. Pár csengetés után meghallom a hangját a vonal túl oldalán.
-Igen, tessék?-Szól bele.-Szia Choa én vagyok az Lana.-Szólalok meg remegő hangal,mire nagy csönd telepedig a telefonra.-Lana?-Hallom meg a bizonytalan hangját a vonal túlsó végén.-Figyelj Choa nincs sok időm gyorsnak kell lennem.-Kezdek bele a mondandómba összeszedve magam.-Nagyon szeretlek és kérlek vigyázz magadra, ne csinálj semmi hülyeséget. Ismerlek és tudom, hogy most keresel engem és minden követ megmozgatsz, hogy megtalálj, de szépen kérlek most fejezd be az utánam kutakodást. Minden rendben fog jönni, de ahoz az kell, hogy ne keverd magad bajva, vili? Igérd meg nekem, hogy most le állsz, kérlek!-Mondom végig a gondolataimat, mire a mellettem ülő érdeklődve fordul felém.-Lana... Ezt nem ígérem meg. Addig nem fogok nyugodni amíg melletted nem vagyok és biztonságban nem vagy.-Erre csak egy nagyon sóhajtok. Már épp megszólalni készültem mikor beleszólt a telefonba.-Ott van melletted igaz? És hall mindent.-Kérdezni meg tőlem mire Junghora néztem aki biccentett, hogy elmondhatom.-Igen.-Szólalok meg hallkan.-Kérlek add neki oda a telefont.-Erre nem csak én, de Jungho is meglepődött, de a kezét nyújtotta, hogy adjam oda.-Rendben.-Mondom majd átnyújtottam a készüléket. Néhány másodperc után Choa megszólalt.-Gondolom te vagy a Black Birds vezetője, ha nem tévedek. Szeretnék veled egy alkut kötni amivel mind a ketten jól járunk.-Mondja teljesen nyugodt hangon Choa, mire én ilyedten nézek Junghora akinek csak valami megcsillant a szemébe. Tudom mit tervez a barátnőm és pont ezt akartam elkerülni. A készülék után nyúlok, de Jungho megfogja a kezem ezzel megakadályozva, hogy el vegyem tőle azt.-Hallgatlak.-Szólj bele határozottan.-Az elmúlt napokban összefutottam a nővérddel, mondjuk azt, hogy teljesen véletlenül, ezzel olyan információkhoz jutva amiket még a WH se tud. Ahogy eggyenlőre a nővéred létezéséről se tudnak elárulom neked.-Erre Jungho már egy fokkal idegesebnek tűnik.-Nem áll szándékomban segíteni a WH-nak az ügybe. Viszont ez nincs ingyen ugyanis kérek érte valamit ami a következő lenne. Csatlakozni akarok a csapatodhoz ezzel örökké hűséget fogadva feléd és minden információt megtartanék magamnak cserébe találkozni akarok Lanaval és megbizonyosodni az épsége felől. -Mondja a barátnőm nyugodt hangon, mire én bele akarok szólni, de Jungho leint engem. Az előbb emlitett illető gondolkodóba esik majd megszólal.-Lehet róla szó. Egy kis idő múlva visszahívlak és még beszélünk. Senkinek egy szót se erről.-Majd rárakja Choara a telefont. Jungho rám néz és egy féloldals mosolyt ejt és összekulcsolva maga előtt a kezeit hátradől a székében.-Mesélj csak nekem Lanácskám a drága barátnődről. Igencsak kíváncsivá tett engem.-Erre csak egy nagyot sóhajtva nézek föl a plafonra. Choa pont ezt akartam elkerülni te lány, hogy ennyire belekeveredj. Miért kell ilyen merésznek lenned?

You've reached the end of published parts.

⏰ Last updated: Jan 05, 2023 ⏰

Add this story to your Library to get notified about new parts!

Elrabolva, vagy mégsem?Where stories live. Discover now