Baratságból Szerelem -Énekes és Pablo Gavi-

Elkéne mondanunk

Gavi: Kérlek ne igyál sokat

Olivia: Okés

Gavi elment a srácokkal inni én pedig a Csajokkal buliztam

Olivia: Mindjárt jövök, elmegyek mosdóba

Csajok: Rendben

Elindultam, de valaki visszahúzott

Krisztián: Szia Kicsim. Rég találkoztunk. Már hiányoztál. Gondolom én is neked.

Olivia: Ne hívj így és kicsit se hiányoztál

Krisztián: Tudom, hogy hiányoztam

Olivia: Nem. Most pedig menj innen, mert mindjárt jön a barátom

*Ha nincs barátom miért mondtam milyen?*

Krisztián: Tehát már lett is barátod?

Olivia: Te beszélsz, aki minden nap mással van?

Krisztián: És? Azt csinálok amit szeretnék

Olivia: Nem érdekel. Engedj el

Krisztián: Eszemben sincs!

Olivia: Mit szeretnél tőlem?

Krisztián: Tudod te

*Itt tudatosult bennem, hogy nagyon nagy bajban vagyok*

Olivia: Ha nem engedsz el baj lesz!

Krisztián: Elkezdtem félni *Nevetett*

*Adtam neki egy pofont, ezért elengedett. Gyorsan elkezdtem futni, de nem maradt sok időm hiszen újra visszarántott*

Krisztián: Ezt most elég nagy hiba volt!

*Befogta a szám és elkezdett rángatni a mosdó felé, de valaki felpofozta*

Gavi: Azt mondtam még régebben, ha mégegyszer hozzá mersz nyúlni nagyon megbánod!

Krisztián: Kérlek ne bánts. *Elfutott*

Gavi: Jól vagy?

Nem mondtam semmit csak megöleltem és elkezdtem sírni

Gavi: Olivia ne sírj. Mostmár minden rendben

Olivia: Ha nem vagy itt...

Gavi: Tudom...de sosem hagyom, hogy bárki bántson. Most pedig menjünk haza, mielőtt visszajön

Olivia: Rendben

Gavi megfogta a kezem és kisétáltunk, amit sokan levideoztak, fotóztak:

Olivia: Mégegyszer köszönöm Gavi

Gavi: Ez alap

Hazamentünk. Elmentem fürdeni, mikor kiértem Gavi ugyanúgy volt mint tegnap. Póló nélkül