Baratságból Szerelem -Énekes és Pablo Gavi-

Randi, Első csók

Olivia: Holnap eljöjjünk érted Pedri-vel?

Gavi: Nem kell

Olivia: Oké, akkor, amikor holnap hazértetek találkozunk, szia

Gavi: Rendben, Szia

*Nyílván elmegyünk érte holnap. Az este is nagyon unalmas lenne egyedül, szóval gondoltam áthívom Pedri-t. Pár perc múlva csengetett is*

- Szia Olivia!

- Szia Pedri!

*Megöleltem és behívtam a házba*

- Amúgy mi van, Gavi és közted?

- Semmi. Mi lenne?

- Látszik, hogyan néztek egymásra

- Gavi, egyik legjobb haverom

- Őszintén! Szereted?

- Mint haver

*Lenéztem a földre, de mindketten elkezdtünk nevetni*

- Tudom, hogy szereted *Nevettünk*

- Nem is *Nevettünk*

- Dehogynem. Elképesztő cukik vagytok együtt

- Amikor vele vagyok, egyben boldog is

- Olivia

- Igen?

- Te Szerelmes vagy!

- Mi? Nem! Én sosem vagyok az

- Pedig most nagyon úgy látszik *Nevettünk*

- Megyünk aludni? - Kérdezte Pedri -

- Igen

Pár perc alatt el aludtunk. Az ébresztő hangjára keltem.

- Pedri! Kelj fel! Megyünk Gavi-ért

- Tessék? *Kérdezte álmos hangon*

- Megyünk Gavi-ért! Öltözz *Nevettünk*

- Oké *Nevettünk*

Outfitem:

Pedri: Mehetünk?

Olivia: Persze!

Elindultunk. Pár perc alatt oda értünk. Én már futottam is a szobába, ahol Gavi volt

Gavi: Jézusom, mondtam, hogy nem kell jönnötök

Olivia: Dehogynem! Ez alap

Gavi: Cukik vagytok, köszönöm

*Megöleltük egymást*

Doktornő: Egy embernek ki kell mennie, aztán bejöhet a másik is

Olivia: Nyugodtan maradj, Pedri