Pár perc múlva elkezdődött a Meccs. Elképesztően szurkoltam és ordibáltam, de egy srác odajött hozzám
Krisztián: Szia Olivia rég találkoztunk
Olivia: Hagyj békén!
Krisztián: Mondtam, hogy találok egy pillanatot, ahol senki sem tud segíteni
Olivia: Most azonnal menj el!
Krisztián: Miért, mi lesz?
Éppen válaszoltam volna, amikor láttam, hogy Gavi gólt rúgott, hogy odatudjak futni hozzá ki kellett szabadulnom Krisztián kezei közül. Akkora erőt kaptam, mert nagyon megszerettem volna ölelni, hogy megrúgtam és futottam is Gavi-hoz.
Gavi: Mit keres itt Krisztián?
Olivia: Most viszik ki a Biztonságiak, mert megint rámnyomult
Gavi: Csak, tudd én mindig megvédelek
Olivia: Tudom
Megöleltem és már ment is vissza
Lassan vége lett a Meccsnek. Végül 1-0 lett
Gavi: Ha hazamegyünk öltözz, mert elmegyünk étterembe. Mire hazaértünk ott lesznek a Haverok, Családom és bemutatlak nekik
Olivia: Lehet nem tetszem nekik
Gavi: Ne butáskodj! Mindig rólad beszélnek, hogy mennyire jó lenne, ha együtt lennénk
Olivia: Komolyan?
Gavi: Persze, imádnak téged, de most menjünk, hogy ne késsünk el
Olivia: Okés
Outfit-em:
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
Gavi: Gyönyörű vagy!
Olivia: Köszönöm!
Gavi: Gyere, menjünk
Olivia: Oké
Elindultunk az étterembe sétálva, mert közel van hozzánk. Pár perc után sikerült meggyőznöm Gavi-t, hogy én fizessek
Gavi: Mit érsz inni?
Olivia: Limonádé-t, de azt is én fizetem! *Nevettünk*
Gavi: Jó, legyen *Nevettünk*
Pincér: Üdvözlöm önöket. Mit adhatok?
Gavi: Csak 2 limonádé-t, mert kevés időnk van
Pincér: Rendben
Olivia: Kimegyek a mosdóba, mindjárt jövök
Gavi: Oké
Mikor felálltam a Pincér eléggé végigmért. Gavi állt volna fel, ha nem szólok neki
Olivia: Nyugi.
Gavi csak mosolygott
Elmentem mosdóba és már mentem is vissza.
Olivia: Amúgy kik lesznek otthon?
Gavi: Hogy ne izgulj ott lesz az egész Barca csapat és ugye a családom meg Nővéremnek egyik haverja
Olivia: Oks és köszönöm
Pár perc múlva indultunk volna haza, de Gavi visszahúzott
Gavi: Erre menjünk, itt rövidebb
Olivia: Oké
Elindultunk, arra amerre Gavi mondta, de én még sosem jártam ott. Hirtelen egy nagyon nagy tónál megálltunk
Gavi: Olivia, mikor a Vidámparkba megcsókoltál, tudtam, hogy tényleg szeretlek és sosem szeretnélek elveszíteni. Elképesztően örülök, amiért megismertük egymást. És leszel a barátnőm?
Olivia: Jézusom, Igen!
Megöleltem és megcsókoltam
Gavi: Olivia, ne sírj *Nevettünk*
Olivia: Szeretlek! *Nevettünk*
Gavi: Én is Szeretlek! *Nevettünk*
Kézenfogva elindultunk mostmár tényleg haza. Ennyire boldog sosem voltam.
Gavi: Itt vagyunk!
Olivia: Izgulok *Mosolyogtam*
Gavi: Nem kell. Imádnak *Mosolygott*
Gavi megfogta a kilincset és és benyitott a házba, ahol szinte mindenki ott volt
Bemutatkoztam a Szüleinek. Meglepett, de elképesztően jóba lettem Gavi szüleivel
Még sokat beszélgettünk, mikor belépett a házba egy számomra teljesen ismeretlen csaj
Olivia: Ő meg ki?
Gavi: Nővérem haverja
*Már most tudtam, hogy baj lesz belőle*
Anna: Szia Gavi!
Gavi: Csá
Anna: Van kedved kicsit velem jönni?
Gavi: Jézusom, dehogy is
Anna: Tudom, hogy de! Gyere!
Olivia: Ide figyelj! Nem tudom ki vagy, de tudd, Gavi és Én együtt vagyunk. Ha nem hagyod abba azt, hogy folyton nyomulsz rá baj lesz!
Anna: Mekkora szája lett hirtelen valakinek.
Olivia: Eddig is az volt, azokkal, akik megérdemlik.
Anna: Én legalább feszülős és kivágott ruhákat hordok. Nem úgy, mint te, aki eltakarja az egész testét, mert valószínűleg dagadt!
Gavi: Ha mégegyszer ilyen mert mondani, baj lesz. Olivia elképesztően gyönyörű mindenhogy! Én pedig örülök annak, hogy nem feszülős, kivágott ruhákat hord!
*Anna elfutott*
- Örülünk, hogy ilyen lányt választottál Gavi! *Szólalt meg az anyukája nevetve*
Gavi: Én örülök, hogy ennyire jóba lettetek *Nevetett* Amúgy Olivia, sajnálom. Nehogy elhidd, amiket mondott!
