*~°•••—●—•••°~*
Hétfő reggel egy bagoly indította Astaerya napját a Nagyteremben, mikor kicsit késve ugyan, de leült reggelizni. A madár tett egy széles kört az asztal felett, majd elegánsan leszállt a lány tányérja mellett, s várkozva nyújtotta a lábát a gyermek felé. Astaerya gyorsan leszedte a leveleket, majd miután megosztotta a reggelijét a bagollyal, szétszórta a borítékokat a testvérei között, ugyanis a nagybátyjuk küldte vissza a válaszait nekik.
– Köszi, Assie! – mosolyodott el Lorcan, mikor átvette a maga levelét, s miközben a piritósát majszolta, elkezdte olvasni az üzenetet.
Astaerya maga is feltépte a zöld pecsétet a papíron, majd enyhén remegő ujjakkal kihúzta a megsárgult pergament, s vigyázva, hogy senki se lássa a levele tartalmát, olvasni kezdett.
Drága Assie!
Köszönöm a leveled, nagyon örültem neki, mikor a te neved is megtaláltam végre a borítékon! Gratulálok! Tudtam, hogy ügyes és hű griffendéles leszel. Hidd el, hamar beilleszkedsz majd, s te leszel a legokosabb ifjú boszorkány a kastélyban.
A Weasley-család legendás a maga módján, s örömmel tölt el a tudat, hogy összebarátkoztál néhány tagjával. Nem sokat tudok a gyerekekről, de a szülőket ismerem, s nagyon sokat köszönhetek Molly és Arthur Weasley-nek. Hidd el, Fredben és George-ban igaz barátokra lelhetsz.
Ami Allisont illeti... Ne hagyd, hogy ellened forduljon, rendben? Biztos vagyok benne, hogy nem tud rólad semmit, csak a pletykákból van ismerete. Nem tudja, hogy te milyen kedves és aranyos vagy, hogy mennyire hatalmas a szíved. Persze, ha komolyra fordulna a dolog, akkor mindenképp szólj a testvéreidnek, rendben? Sejtem, hogy még nem mondtad el nekik, igaz?
Nem kell félned, nem lesz semmi baj! Allerick és Lorcan vigyázni fognak rád, s nem engedik, hogy bárki is bántson téged. Legyél büszke arra, aki vagy! Tudom, hogy a hírvenünk nem a legjobb, de fordítsd ezt a hasznodra, Assie. Több rejlik a mi családunkban, mint azt gondolnád.
Ha tanácsra van szükséged, bármikor írhatsz nekem, de szerintem hamarosan találkozni fogunk.Egyébként a kastély titkos folyosóit nézted már?
Eamon
Astaerya mosolyogva olvasta a nagybátyja levelét. Ugyan nem értette, hogy miért találkozna vele hamarosan, de a lelke legmélyén örült neki. Mióta újra nyitni kezdett a férfi felé, azóta rájött arra, hogy Eamon Seagrave jobban hiányzott neki, mint azt gondolta. Emlékezett még arra, hogy az apja eltűnése előtt milyen sok időt töltött velük a férfi, s mennyit játszott vele és a testvéreivel. Akkor még minden más volt. Most már el sem tudta képzelni, hogy Eamon végigkergeti őket a kúria folyosóin, mint régen.
YOU ARE READING
A fehér boszorkány || HP ff.
FanfictionAstaerya Seagrave - hiába gondolta azt mindenki, aki nem ismerte őt úgy igazán - nem gondolta magát különleges embernek. Akkor sem, ha derék alá érő, ezüstös haja igencsak figyelemfelkető jelenségnek számított. Az sem feltétlen számított, hogy olyko...