Fantázia takarítás

Bevezető

Melanie Ross

Lisa Moon

Melanie Ross egy 17 éves Los Angeles-i gimnazista lány.Kitűnő tanuló,álma,hogy a Yale-re járjon.Vagy is nem az ő álma,csak az édesanyjáé volt.Melanie az anyja halála után megfogadta magának,hogy nem fog csalódást okozni,és foggal körömmel harcol azért,hogy bejusson az álom egyetemére.Az apja,mint ingatlan ügynök,a folytonos munkával próbálja megteremteni a tökéletes környezetet magának és a lányának.
A férfi kemény munkájának köszönhetően élnek LA külső,partmenti részén,ahol a gazdag emberek nyugodtan pihennek a háromemeletes villájukban.
Az apuka sokat dolgozik,így nem tud elég időt tölteni szókimondó,makacs lányával,aki szerinte ezeket a tulajdonságokat az édesanyjától örökölte.

-Kicsim - a férfi megtörli a morzsás száját egy szalvétával - Megint el kell utaznom.Tudod,van egy ügyfelem Spanyolországban,Madridban.
Ő hívott fel tegnap,hogy az ottani körzetemből lenne egy ingatlan,ami őt érdekli. - miközben magyaráz a férfi,Melanie a konyha asztalnál ülve eszi csámcsogva a csokis fánkot azzal a szándékkal,hátha az apja veszi a lapot és rájön,hogy a lányának már elege van abból,hogy sosem látja az apját. -Szóval el kell utaznom egy hétre.

-Hogy tessék? - Melanie mező zöld szemei nagyra nyílnak

-Vedd le a lábadat a székről.

-Apa,ne! Még egy hete se vagy itthon.Azt mondtad hogy együtt töltjük a hétvégét! - a lány szemei szomorúak,de az arca dühről árulkodik.

-Tudom gombóc,de ez hatalmas bevételt hozna! Mind a cégnek,mind nekem.Azért csak jó lesz,ha majd ezt a pénzt félre tudom tenni az egyetemre,és neked majd nem kell dolgoznod.Nincs igazam?

-De igen. - Melanie-nak tényleg jól fog jönni az a pénz a jövőben,és hálás is az apjának ezért,de vajon megéri az a sok távollét? Alig látják egymást,és amikor a férfi otthon van,akkor is vagy alszik,vagy telefonál.

Melanie szemszöge

Tehát fontosabb neki a munka,mint én.Hálás vagyok amiért kidolgozza a tüdejét értem,de azért foglalkozni is kéne velem.És akkor még csodálkozik,hogy miért lázadok.

-Mel - apa rátette puha,meleg kezét az enyémre. -Te vagy nekem a legfontosabb,és bármit megtennék érted! - tudom apa,tudom.De kezdünk egymástól távolodni, mint évmilliókkal ezelőtt a Pangea,ami aztán feldarabolódott kontinensekre.Én nem akarom hogy darabolódjunk.Nem akarok tőled is elválni.
-Szeretlek - feláll az asztaltól,és átölel.Kötött szürke felsőjébe fúrom a fejem,és beszívom a megszokott spréjének az illatát,ami keveredik az arcszeszének illatával.Erősen szorítom magamhoz,és arra gondolok,hogy ez az egy hét hamar el fog telni.

-Lenne még valami - apa kibontakozik az ölelésből,és tesz hátra egy lépést.Kíváncsian várom hogy mit fog mondani. -Felvettem egy bejárónőt.Próbáltam kedvezni neked,ezért egy fiatalabbat választottam,hátha tudsz majd vele beszélgetni a fiúkról...vagy...na mindegy.Kedves hölgy,és elég jókat olvastam róla.Szóval amíg távol leszek,ő fog majd itt takarítani,ha kell akkor főzni.

-Hogy tessék? - ezt nem hiszem el.Egy babyszittert vett fel mellém.

-Tudom Mel,ez így furcsa lehet.De kérlek,legyél vele kedves,és ne forgasd a szemeidet ha hozzád szól,ne flegmázz vele,ne ironizálj és főként ne -

-Ne legyek szarkasztikus? - fejezem be apám mondatát,egy ravasz mosollyal az arcomon.Nyugi apuci,nem leszek az...csak jöjjön meg az a némber....

-Igen.Légyszíves! Nem akarom hogy teljesen egyedül legyél itthon.Még valami bajod esik.Tudom hogy nem vagy egy társasági ember-

-Ja...Ezért fogadtál fel valakit,hogy beszélgessen velem? Nagyon jó.Lesz egy házi bohócom.

-Mel ! - apa magas,komoly hangjától összerezzenek. -Már felvettem,és holnap reggel 9-kor kezd.Én háromnegyed nyolcra megyek a reptérre.

-De-

-Erről nem nyitok vitát ! - apa magamra hagy a konyhában a gondolataimmal.Szóval akkor én egy hétig össze leszek zárva egy vadidegennel.Miért kell magántanulónak lennem...Kész börtön lesz ez a ház.Utálom amikor apa helyettem dönt.Vagy nem is helyettem,csak a beleegyezésem nélkül.Anélkül,hogy engem megkérdezne.
Az a nő...csak jöjjön ide holnap...kikészítem.

----

Ez egy rövidke story lesz,de annál fordulatosabb ! ; )