Fantázia takarítás

Mégsem

- Szia Lisa - köszön Melanie nagy mosollyal a nőnek,aki éppen a mikrót takarítja.Lisa rá néz,de nem köszön vissza. -Mi a baj? - kérdezi tőle amikor mellé áll -Talán mondtam vagy tettem tegnap este valami olyat,amit nem kellett volna? - kérdezi aggódva,és kezét a nő karjára téve,de az elhúzódik.Melaniet a szomorúság és csalódottság érzése tölti el. -Lisa,minden rendben van?

-Igen - válaszolja a nő.

-Akkor miért nem válaszolsz nekem?

-Dehiszen az imént tettem meg - mondja monoton hangon,nem pillantva a lányra

-Nem úgy értem.Valami baj van?

-Csak hagyj békén. - Melanie úgy érzi,hogy a szíve szakad meg.Nem érti a dolgot.Olyan jól megvoltak tegnap,és most meg flegmán viselkedik vele.Pedig szerinte ő nem tett semmi olyat,amiért haragot érdemelne Lisa felől.

-Ne tán tettem valamit? - Melanie megérinti Lisa hátát,de ő hevesen el ugrik az érintéstől

-Ne érj hozzám! - a lány érzi,hogy könnyek lepik el a szemét -Auu,csak nem pityeregsz? - kérdezi a nyilvánvalót gúnyos hangon

-Miért vagy ilyen? - fehér bő felsőjét áztatni kezdi a könnyeivel,amiket próbál még a zuhanásuk előtt letörölni az arcáról

-Jaj,ne sírdogálj. -egyik könnyét letörli
-Az élet ilyen szivi.Használsz,vagy használnak.

-Nem értem.Te akkor... - Melanie reméli,hogy mindez csak egy vicc,és hogy Lisa szavait rosszul értelmezte -most kihasználtál engem? - kérdezi szipogva

-Ügyes kislány - elkezd tapsolni mosollyal az arcán,amitől Melanie még rosszabbul érzi magát.Mintha egy kisegér lenne,Lisa pedig egy elefánt.

-De miért? - kérdezi a könnyeit törölgetve

-Mert kell a pénz. - Melanie most vesztette el a fonalat. -Látom hogy a kis okos fejed nem érti. -Ez nem lehet igaz,gondolja magában Melanie
-Megfoglak zsarolni,angyalom -mondja Lisa mosolyogva,a sötét szemei ezúttal mégsötétebbnek tűnnek,ördöginek