5. fejezet

1.5K 45 1
                                    

Summer Collins

"- Ez a te döntésed, hogy neked mi a fontosabb. Én ott leszek Ss'. - kacsint és behuppan a Bmw-be, majd elhajt."

Hétfő;

Dühösen vonulok fel a szobámba.
Ha nem megyek el a Johny's-ba, nem kapom meg az állást, amire szükségem volna, hogy egy kicsit elterelje a gondolataimat. Ami Jaket illeti, nos ott is helyt kellene állnom.

Nem tudok a tanulásra koncentrálni, folyamatosan gondolkodok a holnapi napon.
Megpróbálok kipihent lenni holnapra és csak reménykedem, hogy nem lesz oltári balhé ebből az egészből.

Kedd;

Tesi órán a tanár végig engem figyelt, holott volt aki nálam is rosszabbul teljesített. Felment bennem a pumpa, miért pont én?
Azt hittem ma nyugis napom lesz, hát ez még csak a kezdet volt...

Mrs. Everly az osztályfőnökünk, aki a magyar tantárgyat is tanítja a mai napon kitalálta, hogy páros munkát kell végeznünk, amit sorsolással kíván eldönteni.
Teljesen nyugodtan végigültem, míg kisorsolta a neveket, ám mégis elkapott egy furcsa érzés. Jake nevét nem hallottam és az enyémet sem említette.

- Nos Jake, neked nem jutott pár, így egyedül kell megoldanod a feladatot. - a papír fecnik között kutatva szólalt meg.

- De Mrs. Everly nem csak nekem nincs párom. Valakit ki tetszett hagyni. - gúnyosan elmosolyogta magát.

Ekkor rám nézett a tanárnő, ki se kellett mondania. Bólintottam.

- Ne haragudj Summer, elfelejtettem, hogy van egy új tanulónk. A másik része a feladatnak, hogy egymás mellé fogtok ülni az év többi részében. Vita nincs. - volt aki hümmögött és olyan is aki kiakadt.

Én a második csoportba tartoztam. Semmi kedvem nem volt egy évet Jake mellett végig ülni.
De nem én akartam az első lenni, aki beleáll a tanárnőbe, így csendben maradtam.

Az óra vége felé egy papír galacsint láttam az asztalomra repülni. Kibontottam, bár sejtelmem sem volt ki küldhette.
Várod a közös padban ülős óráinkat Ss'? ;)
Hátra fordultam és egy szemforgatással jutalmaztam Jaket.

Bekaphatja.

Az utolsó óra után hulla fáradtan estem ki az ajtón és indultam el a megbeszélt találkozóra.

- Szia, megjöttem. - mosolyogtam.
- Szia, gyere csak, megmutatom hol tudsz majd átöltözni. Egyébként Ryan vagyok. - nyújtotta kezét.
- Summer. - viszonoztam.
- A heti beosztás; kedd, csütörtök: 16:30-22:00. Péntek, szombat: 16:30-tól, amíg vannak. Ez így megfelel?
- Igen persze, tökéletes.
- Szuper, megírom a papírokat, átnézed és végeztünk. Csütörtökön várlak délután.

Minden papírt átolvastam, aláírtam és siettem vissza a sulihoz hátha Jake még ott vár a pályán.

Mire visszaértem már hűlt helye volt, ezért felhívtam Abbyt hátha tud segíteni hol találom meg.

- Szia, ne haragudj a zavarásért, de nem tudod hol van Jake? - érdeklőtem.
- Szia Sum, de elment Karaval Matthez, medencés buli van. Én is oda tartok, nem jössz?
- Nincs kedvem menni, de muszáj beszélnem Jakkel. Majd elmesélek mindent. Küldd át Matt címét, ott találkozunk. - bontottam a vonalat.

20perc után mérgeztem a címre, de hogy fogok én ide bejutni? Gondolkodásomat Abby szakította félbe, ugyanis a nyakamba borult.
- Sziaaa, na gyere menjünk be. - húzott maga után.
- Oké megyek már. - jó kedve rám is rám ragadt.

Belépve a hatalmas házba itt volt mindenki, aki a csapatba tartozik, kivétel őt nem láttam.
De nem akartam egyből kérdezősködni, így beljebb mentem és leültem az asztalhoz.
- Csajok mit kértek inni? - Trevor jelent meg kezében egy piros pohárral. (Tipikus)
- Egy pohár vodka-alma jól esne. - kacsintott rá Abby.
- Én nem iszok alkoholt, max narancslé. - felálltam és elindultam megkeresni Jaket.

A mostoha bátyám - JakeWhere stories live. Discover now