[𝐢𝐦𝐩𝐮𝐥𝐳𝐮𝐬-𝐝𝐮𝐨𝐥𝐨́𝐠𝐢𝐚 𝐈𝐈. 𝐤𝐨̈𝐭𝐞𝐭]
𝐣𝐨𝐜𝐞𝐥𝐲𝐧 𝐟𝐥𝐨𝐫𝐞𝐬 - akinek függősége a védekezés
𝐢𝐬𝐚𝐚𝐜 𝐰𝐚𝐲𝐧𝐞 - akinek függősége a megvédés
így köti össze őket az 𝐚𝐝𝐝𝐢𝐤𝐜𝐢𝐨́,
de ők mindent megtesznek, hogy ne tudják...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Már bőven hajnal van mikor meghallom, hogy nyílik a bejárati ajtó, amin apa és Mr. Wayne esik be. Mindkettejük tekintete csillog, és azt hiszem, ha nem ülök fel a kanapén, simán rám ülnek.
– Kislányom! – vigyorog apa, majd próbál felém jönni, ám eltéveszti az utat, és végül a konyhában köt ki. – Hol vagy? A sütőben?
– Apa! Jézusom – kapok a fejemhez, majd felállok a kanapéról, és mivel látom, hogy Mr. Wayne egyelőre megvan magának, a szülőmet veszem célba, akinek a feje éppen a sütőben van, mikor utolérem.
– Itt nem vagy – kiált, én pedig megragadom a karját, és húzni kezdem kifelé.
– Csak be ne indítsd a sütőt – mordulok fel, majd miután sikerül eltávolítani őt onnan, szembe fordítom magammal.
– Itt vagy! Megtaláltam – szól diadalittasan, én pedig menetirányban a fürdő felé kezdem el tolni. – Most jön az after, gyerekem. Ennyit nem tudsz?
– Mindjárt lesz after, ha beváglak egy kád hideg vízbe – mosolyodok el gúnyosan, majd beirányítom a fürdőbe, ahol langyos vizet kezdek el engedni, és úgy ahogy van, bevágom alá.
– Ez hideg – vonyít fel apa, majd egyből kijönne, ám én behajtom az üvegajtó mindkét oldalát. – Nem is hideg, miért mondasz ilyet?
– Te mondtad – masszírozom meg a halántékom, a mozdulatsor közben pedig valaki elkapja a derekam hátulról, és finom mozdulatokkal az ölébe kap menyasszony pózba.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
– Merjem rád bízni magam? – érdeklődök az engem cipelő Mr. Wayne-től, akit azt hiszem, sosem láttam még részegen. Ennyire részegen. A szeme csillog, nem olyan magabiztos a mozgása mint általában, de minden esetre sikeresen feltalál velem az emeletre, ahol belöki a szobám ajtaját (ahol még mindig szól a zene a Moranával rögtönzött csajos estém után, aminek már nyolc körül vége lett, mert távoznia kellett egy páciens miatt), majd finoman ledob az ágyra, fölém hajol, és ajkaimra helyezi az övét, miközben felcsendül Montell Fish-től a Hotel című zene.
