-1-

39 3 6
                                    

Az éjszakában sűrű lila köd oszlott, mintha maga a köd meg idézte volna Moya Kayama-t, derűs magabiztosság övezte, amint kilépett a ködből, lila szemei éles körvonalakban váltak láthatóvá az éjszakai homályban. A csillogó lila hajszálai a ködbe simulva keretezték arcát, amelyen egyfajta rejtett erejű nyugalom és határozottság volt látható.

A bűnöző banda tagjai, akiket a lila köd határozottan uralni látszott, megdermedtek a meglepetéstől és az általa sugárzott erőtől. Egyikük, aki megpróbált szóhoz jutni, dadogni kezdett, miközben képtelen volt szemeit levenni Moya látványos megjelenéséről.

- Maga... kegyetlen...! - kiáltott végre fel a férfi, akit a köd szorosan tartott. Hangja remegve közvetítette a félelmet és a megaláztatást, amit a hősnő ereje kiváltott belőle. Moya csodálkozva húzta fel a szemöldökét, majd egy játékos kacsintással válaszolt, mintha csak egy ártatlan beszélgetésről lenne szó.

- Ó, drágám, - szólt szelíden, mintha régi ismerősével csevegne. - Te még nem ismered a kegyetlen oldalamat! - ekkor vidáman felnevetett, egy mosoly kíséretében. Nevetése visszhangzott a környező épületek sötét árnyai között.

A banda tagjai bátortalanul próbáltak mozdulni, de a lila köd továbbra is erősen tartotta, mintha megakadályozná őket abban, hogy bármit is tegyen. Moya halk léptekkel közeledett hozzájuk. A hajában a lila tincsek is kezdtek átváltozni. Felvették a lila köd formáját, a szemei pedig mintha füstöltek volna. Ekkor Moya mögött feltűnt az utolsó bandatag. Belerobbantott a lány hátába, de a támadása nem ért célba.

- Édesem, én ezzel nem próbálkoznék, - szólt Moya a robbanással támadó banda taghoz, még mindig háttal állva. - Az ilyesmi csak szükségtelen sérüléseket okoz. - Moya arca a biztonságos önbizalom kifejezését tükrözte, mintha egy ártatlan játszmát folytatna.

Ekkor a robbanás hirtelen eltérő irányból érkezett, a banda tagja felé lökte, mintha a támadás visszafelé irányulna. A lila köd Moya védelmét szolgálta, és a robbanás kipattant belőle, mielőtt ártani tudott volna. Moya lassan megfordult, szemében az éles észlelőképesség és a rejtett erő kavalkádja tükröződött.

- Gondoltam, hogy megpróbáljátok kihasználni a zavaró tényezőket. - folytatta, míg kezében a lila köd körülölelte az őt körülvevő teret. - De a saját fegyvereitekkel játszani veszélyes. - Moya hangja határozott és egyben hűvösen nyugodt volt, ahogyan a banda tagjaira nézett, akik most már igazán eltűnődni látszottak a helyzet komolyságán. - Főleg, ha nem ismeritek az ellenfeletek képességeit. - szólt, majd a köd szinte megkötözte az utolsó, még szabadon lévő bandatagot is.

- Tudjátok, a ti képességeitek sem mindennapiak - szólalt meg ismét Moya. - De nektek sem ártana jobban megismerni azokat, akikkel összecsaptok. - a banda tagjai tátott szájjal, tompa félelemmel a szemükben bámulták Moya-t, mintha csak most ébredtek volna rá, hogy nem választottak túl bölcsen. A lila köd folyamatosan tartotta őket, mintha megadásra szólítaná fel őket. Moya a társaságot vizslatva felsóhajtott.

- Remélem, ezután majd legközelebb okosabban választotok célpontokat. - mondta végül, ahogyan a lila köd lassan körbefonódott a banda tagjainak teste körül, egyre inkább elhomályosítva őket. - Már ha lesz "legközelebb". - nevetett fel. A banda tagjai a homályban egyre halványabbá váltak, mintha a lila köd fokozatosan beszippantotta volna őket.

- Midnight, Eraser, Mic, elkaptam őket. - szólt halkan az apró kommunikációs készülékébe, miközben a lila köd végül teljesen körülölelte és elhomályosította a bandatagok alakjait. A köd mélyen visszahúzódott, mintha egy sűrű füstfelhőbe burkolózott volna, és a sötét éjszakában csak az árnyékok körvonalai látszottak meg. Moya magába szívta a ködöt, amely lassan eloszlott, mintha sosem lett volna. A banda tagjai most tárgyakba lettek zárva. Húsz apró, jelentéktelennek tűnő tárgy, amik most embereket zártak magukba.

A három hős egy darabig csendben voltak, majd Eraser Head, avagy Shouta Aizawa hangját lehetett hallani a készülékben. Hangjában döbbenet volt. Nem számítottak arra, hogy Moya egyedül elkapná ezt a húsz, ténylegesen veszélyes bűnözőt, hiszen nekük hármuknak sem sikerült elkapni őket, ezért kértek segítséget Moya-tól, és még egy pár másik profitól is.
- Amethyst, te... - kezdte, de Moya félbe szakította.
- Az ötös körzet legelső sikátorában vagyok. Nem tudom, meddig tudom még bezárva tartani őket, hiszen nem csak egy személy képessége nagyon erős. - mondta halkan, közben a környező épületeket figyelve, mint egy vadász, aki készen áll a cselekvésre.

Shouta megértette Moya utalását, és rögtön reagált a helyzetre.
- Értem. Megpróbálunk minél gyorsabban odajutni és segíteni. A többiekkel is felveszem a kapcsolatot, hogy mindenki tudjon a helyzetről - válaszolt határozottan, majd bontotta a kapcsolatot.

Moya a sikátorban állva feszülten figyelte a bejáratot, a lila köd készenlétben állt körülötte. Tudta, nem állhat meg, hogy mindent meg kell tennie azért, hogy ne hagyja a bandatagok szabadulását. A sötét éjszakában a köd és az árnyak között egy lila színű erőszakosan derengő fénysugár volt ő, aki reagálni fog bármire, ami az útjába kerül. Egy dologra viszont nem számított... Egy apró boríték szállt le, egyenesen elé. Moya felnézett, és látta, a tetőn Hero Killer: Stain távolodó alakját.

A fiatal hősnőnek ismerős volt a gonosztevő. Stain nem egyszer próbálta már felvenni a kapcsolatot vele, és nem egy levelet, vagy verse írt neki. Stain szerelmes volt Moya-ba. Senkinek sem mondta ezt el, hiszen félt, ha megtudnák, hogy Stain mit érez iránta, hogy miket ír neki, az elfogadottságát veszélyeztetné a hősök világában.

Moya elgondolkodott a borítékon, amely most a lába előtt pihent. Ebben a kritikus pillanatban úgy tűnt, mintha a múlt és a jelen összetalálkozott volna, mintha egy kis szünetet kapott volna egy izgalmas küldetés közepén. Vajon mit rejtett ez a boríték? Mit üzent neki Stain? Az egyetlen válaszút, ami most előtte állt, az volt, hogy felbontja és elolvassa a benne rejlő üzenetet.


Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.


Hello... Igen új történetet kezdtem. Aki olvas, vagy olvasott tőlem történetet, annak lehet, hogy feltűnt: Nem egy "könyvecskét" szedtem le és egy ideje inaktív vagyok legalább is ahhoz képest, amilyen régen voltam. Szeretném ezt cáfolni hiszen ugyanúgy írok, csak nem nagyon publikáltam még őket. A könyveknek pedig azért nincs folytatása, mert az átírást tervezem, vagy éppen nincs ötletem a folytatást illetően. Jelenleg ezzel, illetve egy másik a történettel (Flowers and Blood) szeretnék haladni, persze közben megpróbálom elkezdeni átírni azokat amiket szükséges átírni. Vigyázzatok magatokra, puszi a pocitokra <3

Laura

Amethyst /MHA ff. | Hawks x Oc/Where stories live. Discover now