18 rész

874 31 0
                                    

Lando Norris szemszöge

Ülök már egy ideje, nagyon hosszú ideje. Mintha egy örökké valóság lenne. Utazom hogy végre helyre tegyem mind azt amit tönkre tettem. Elcsesztem a kapcsolatomat és most helyre teszem. Charles is tud rólunk, min mentünk keresztül Riyelval.  Hát ő sokkal de sokkal durvábban lecseszett mint Carlos, ők nem barátok Riyelval még is védte. Hisz ő nem tudatta hogy meglepem, ha elmondom annyi az egésznek. Szóval most ülök a repülőn és mögöttem valami gazdag paraszt úgy horkol majd megbolondulok, mindjárt be fogom az orrát nem bírom. Írtam Charlesnak hogy engedjen be majd a lakásba, rögtön vissza írt hogy oké és oda tett egy barackot és egy padlizsánt, tuti kinyirom egyszer ezt az embert. Miután sikeresen leszáltunk az első dolgom volt fogni egy taxit és futni Szerelmem karjai közé, el sem hiszem hogy mindjárt láthatom. Egész gyorsan oda értem és Charles már az ajtóban várt
-Gyere be, éppen rólad áradozik- suttogta Charles
-Öröm ezt hallani-mondtam halkan de annál boldogabban. Szépen oda mentem Carlos háta mögé majd hallottam ahogy Riyel mondja hogy beszélni velem, sajnos az első felét nem értettem tisztán.
-Nem kell hogy sokat várj ahhoz hogy beszéljünk-szólaltam meg egy idő után Carlos mögött, a szemei tágra nyíltak és láttam hogy csodálkozik hogy én mit keresek az ő féltett is titkos lakásába. Majd láttam azt ahogy a fogaskerekei indulnak be és pár perc alatt össze is rakta az egész történetet
-Ti hárman nem vagytok normálisak ez isten bizony
-Össze tartunk drágám ezt úgy hívják
-FHU CHARLES ÉN KI NYIRLAK-futott Charles-hez de először nyomott egy apró puszit a szám sarkához majd ment megverni Charlest, úgy rá ugrott a kanapéról hogy tuti eltört valamije mert hatalmasat reccsent, vagy a keze vagy a gerince. De szerintem jobban jár a kezével mert pár hét után vissza tud ülni a kocsiba. 1 óra után Carlosék elmentek és mi össze néztünk Riyelval
-Beszélnünk kell-mondtuk egyszerre és éreztem ahogy a szívemet melegség tölti el hogy most nem hátrál, gondolom Carlos pofázott neki amiért még megverem, de előtte veszek egy ásot.
-Üljünk-javasolta Riyel
-Én eleget ültem a repülőn de te csak ülj le nyugodtan-válaszoltam neki ő pedig helyet foglalt a kanapén,én pedig pont vele szembe az ablaknal döntöttem a hátam és így tökéletes rá láttam az egész arcára. Most is tökéletes volt, imádom a szemeit a dús csókolható ajkait. De tudtam hogy most nem neki kéne rontanom és addig szeretkezni vele míg a nevét nem tudja, most az a legfontosabb hogy újra rendbe legyen köztünk minden.
-Sajnálom, sajnálom hogy szakítottam veled, hogy elmenekültem és nem hallgattalak végig. Hogy nem válaszoltam és hogy gyerekesen viselkedtem-mondta de már a végén sírva fakadt.
-Héé! Nem a te hibád, egyszerűen csak megszerettelek volna lepni hisz megérdemled. De nem az volt a megoldás hogy flörtölök vele, sajnálom. Nem akartam hogy azt hidd hogy megcsaltalak, soha többet Szerelmem. Az régen volt nem akarom hogy azt hidd hogy bármikor is történne ilyen, szeretlek mindennél jobban, és ezzel szerettelek volna meglepni az nap estén-mondtam majd a zsebemből elő vettem egy dobozt amibe egy L betűs nyaklánc volt kövekből és egy ugyan ilyen 4 szám-Akarom hogy minden nap amikor tükörbe nézel és látod ezt a nyakláncod én jussak eszedbe. Nézd nekem is -  mondtam és feljebb húztam a fekete ingem, egy ezüst karkötő volt rajtam amin egy R betű volt és egy 83 volt hisz tudtam hogy ez szerencse száma és amíg versenyzett ez volt a száma, tudtam hogy sokat jelent neki.De nem most kérem meg a kezét így muszáj volt valami mást ki találnom nehogy gyanút sejtsen. De láttam is így is örül neki
-Annyira köszönöm Lando, egyszerűen ez csodálatos-mondta majd a számra tapadt..

Itt is a következő rész, remélem mindenkinek tetszik. Mindenkinek puszi.

Loved again-Lando Norris [Befejezett]Where stories live. Discover now