Kívülálló, fekete bárányok
Rideg szemmel nézték őket a juhászok
Egyiken farkas harapása ejtett sebet, másikon is sok más
Kóvályogtak a többi bárány közt, mint két elveszett félnótás
Onnan vezetett útjuk egymáshoz
Biza' egyik vidám természet volt, a másik közelebb állt a zsémbes modorhoz
Igen ám, de az egyik sosem vallaná be,
Azt, hogy mennyire a másik bárányt a szívébe zárta be
Nagy volt bár a bánat hajdanán
Kár? nem hát! Megérte, bizony ám
A kialakult kötelékért ez kellett
mi megmentett minket egyszerre
YOU ARE READING
verseim | poems
Poetry~ Odavagyok a versekért. Egyszerűen gyönyörűek és rengeteg elfojtott érzelmet vagyunk képesek kifejteni általuk. Nem csak olvasni szeretem őket, hanem örömmel írok olykor én is, ha elkap az ihlet. Ebben a kis "könyvben" tehát a verseimet publikálom...
